A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Bene János: A nyíregyházi páncélosok a II. világháborúban

A nyíregyházi páncélosok a EL világháborúban harckocsik és a vonat

1 gépkocsijainak tárolását szolgálta, egy-egy épület a két század legénységének adott helyet, melyek közül az elsőben, a páncélgépkocsi század épületében az őrszoba és a fogda is helyet kapott. Külön tömbben volt a konyha és a gyengélkedő a fürdővel, s a laktanyában önálló benzinkút is működött.

2 Az 1939. október l-jével életbe léptetett hadrendbe tehát a nyíregyházi 1. lovasdandár kisharckocsi százada mellé egy-egy páncélgépkocsi- és könnyű harckocsi századot is szerveztek 10 páncélgépkocsival és 18 könnyű harckocsival. Az egy évvel későbbi szervezés szerint a nyíregyházi lovasdandár kötelékében szereplő három páncélos századot az 1. lovas-páncélos zászlóalj-parancsnokság alárendeltségében találjuk. A zászlóaljkötelék az addigi önálló századok összevonásával 1940. december l-jén alakult meg. Az 1. páncélgépkocsi században 10 Csaba, a 2. kisharckocsi században 18 Ansaldo, a 3. könnyű harckocsi században pedig 18 Toldi szerepelt. A zászlóaljközvetlen alakulatokat a törzsszázad, műhelyszázad, szállító század, felderítő és forgalomszabályozó szakasz, árkász szakasz és távbeszélő szakasz alkották. A későbbiek során azonban ezt a hadrendet megváltoztatták olymód, hogy a könnyű harckocsi századot az 1941 elején megszervezett két harckocsi zászlóaljhoz vezényelték, helyébe a felderítő zászlóaljaktól érkezett egy kisharckocsi század, így 1941 nyarán, amikor a magyar királyi honvédség hadba lépett a Szovjetunió ellen, a nyíregyházi lovasdandár páncélos zászlóalja egy 16 járművesre bővített páncélgépkocsi századból és két kisharckocsi századból állt. Ez utóbbiakhoz viszont egy-egy könnyű harckocsi szakasz is tartozott (BONHARDT 1996. 21.). A magyar királyi honvédség 1941. június 27-én kapcsolódott be a Wermacht Szovjetunió elleni hadjáratába. Az eleinte csak jelképesnek induló vállalkozás a későbbiek során komoly hadműveletekbe, véres veszteségekbe torkollott. Az 1941. június 26-iki - máig sem megnyugtatóan tisztázott - Kassa elleni bombatámadás hírére a még aznap összehívott minisztertanács a Magyarország és Szovjetunió között beállt hadiállapotot szentesítette, Bartha Károly

3 honvédelmi miniszter pedig Werth Henrik

4 vezérkari főnökön keresztül mozgósíttatta a Kárpátalján állomásozó 8. határvadász- és az 1. hegyidandárt, valamint az 1940-ben megszervezett gyorshadtest 1. és 2. gépkocsizó, valamint 1. lovasdandárát. A mozgósítás nem terjedt ki a gyorshadtest negyedik seregtestére, a 2. lovasdandárra, mely megszállási feladatokkal Újvidék környékén visszamaradt. Vonat: személy- vagy anyagszállításra, oszlopokba foglalt fogatolt vagy géperőhajtású szállítóeszközök, a hozzátartozó legénységgel. A honvédségnél századszintig lemenőleg minden alakulat hadrendjében megtalálhatóak voltak ezen csapatrészek, melyek ütközet-, eleség- és málhavonat részekből tevődtek össze. Az ütközetvonat a harchoz és közvetlen utána szükséges anyagokat szállította, a lőszert és a mozgókonyhát, az eleségvonat a naponta elhasznált élelmet pótolta, a málhavonat pedig az a rész, melyre csak a menetcél elérése után van szükség, melyet néhány napig nélkülözni is lehet (tiszti poggyász, ruházati és egészségügyi tartalék, irodafelszerelés stb.). A nyíregyházi laktanyák tervrajzai megtalálhatók a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában a városi mérnöki hivatal iratai között: V.192.IV., 15. doboz. Bartha Károly, vitéz dálnokfalvi (Budapest, 1884. jún. 18. - Linz, 1964. nov. 22.) tábornagy, illetve szolgálaton kívüli vezérezredes. 1936 és 1938 között mint katonai főcsoportfőnök a honvédelmi miniszter állandó helyettese. 1941-től vezérezredes, 1938. nov. 15-étől 1942. szept. 24-éig honvédelmi miniszter. Werth Henrik (Rezsőháza, 1881. dec. 26. - Szovjetunió, 1952. máj. 28.) vezérezredes, 1938. szept. 19-étől 1941. szept. 4-éig a Honvéd Vezérkar Főnöke. 307