A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Helytörténet - Bene János: A nyíregyházi páncélosok a II. világháborúban

János A fentebb említett fegyverkezési egyenjogúság visszaszerzése után, 1938 nyarán a magyar hadvezetés már nyíltan is próba alá vethette a svéd Landsverk Művek korábban már megvételre ajánlott L-60 típusú könnyű harckocsiját. A csapatpróbák javaslata alapján a hadvezetőség az L-60-as licencének megvásárlása mellett döntött, s a gyártás jogát a MÁVAG és a Ganz gyárak vették meg. A 38. M. Toldi könnyű harckocsi néven rendszeresített páncélosból a Honvédelmi Minisztérium 1939 februárjában a két gyártól 40-40 darabot rendelt. A Toldi harci tömege 8500 kg-ot tett ki, a kezelők száma 4 fő volt. Páncélzata 513 mm, fegyverzete pedig egy 36. M. 20 mm-es páncéltörő nehézpuska és egy 8-mm-es Gebauer géppuska. A könnyű harckocsi feladatának a felderítést, a gyengébb fegyverzetű helyi ellenállások és a könnyebben páncélozott ellenséges járművek leküzdését tartották (BONHARDT-SÁRHIDAI-WINKLER É.N. 64-65.). Szintén a felderítés és biztosítás megkönnyítését szolgálta a jó terepjáró képességű páncélgépkocsi, mely teljes egészében magyar fejlesztésű volt. A Weiss Manfréd gyár készítette ezeket Straussler Miklós magyar származású, Nagy-Britanniában élő mérnök tervei alapján. Az alapos csapatpróbák után a jármű 39. M. Csaba páncélgépkocsi néven 1939 nyarán került a honvédség hadrendjébe. A Honvédelmi Minisztérium még abban az évben 61 darabot rendelt. A 39. M. Csaba felderítő páncélgépkocsi harci tömege 5950 kg, a kezelők száma 4 fő. A két vezetőhelyes testet 9 mm-es páncéllemezekből szegecselt kivitelben készítették. A függőleges irányban befelé döntött oldalfalak, valamint a lejtős homlok- és hátfal révén a járműnek nem volt függőleges (merőleges) felülete, ami lövésbiztonsági szempontból igen lényeges és fontos. A szintén ferde síkú páncéllemezekből kialakított toronyban kapott helyet a 20 mm-es nehézpuska és a géppuska. A torony lenyitható hátfalán át pedig egy 8 mm-es golyószóró tüzelhetett. A két (első és hátsó) vezetőhelyet nyitható védőpáncéllal fedték be. Az összeköttetést R-4-es rádió biztosította (BONHARDT-SÁRHIDAI-WINKLER É.N. 170-171.). 1939^10-ben az akkor már szervezés alatt álló 1. lovas-páncélos zászlóalj páncélgépkocsi (Csaba) és könnyű harckocsi (Toldi) százada részére a Tokaji út, a kisvárdai vasút és az Érpatak által határolt háromszögben, 5 hold területen egy barakklaktanyát építettek Kántor István tervei alapján (1. kép). A 8 épületből álló kaszárnyában 3 gépkocsiszín a páncélgépkocsik, könnyű 1. kép A páncélos laktanya helyszínrajza Abb. 1 Situationsplan der Kaserne des Panzerbataillons