A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Havassy Péter: Adatok a Gömör megyei várak középkori történetéhez

Havassy Péter a töröktől a Bebekek gömöri várait (Krasznahorkát és Pelsőcöt) és a megerősített gombaszögi pálos kolostort, mivel Bebek György török rabságból való szabadulásának feltételeként az erdélyi fejedelem mellé állt (ILA 1944/76. III. 171., KOVÁCS 1997. 37-38., REISZIG é.n. 497.). A stratégiai szempontból fontos helyen - a Sajó és a Csetnek összeömlésénél - fekvő vár ellenőrizte a Gömör-Rozsnyó és a Pelsőc-Csetnek közötti útvonalat, védte a család uradalmi központját és nemzetségi monostorát, s alkalom adtán az igen gyakran hatalmaskodó Bebekek zsákmányának elrejtésére is szolgálhatott. Ma rom Pelsőccel (Plesivec) szemben, a Sajó túloldalán. Putnok 1388-ban Zsigmond király Putnoki Jánosnak és unokatestvéreinek pallosjogot adományozott. Ekkor már állhatott a vár - vagyis inkább a család középkori kúriájából kifejlődő - kisebb védművekkel körbevett castellum, melynek természetes védelmét a település alatt a Sajóba ömlő patakok adták. 1412-ben Perényi Imre rácsapott Putnokra és a várnagyot, valamint a védekező jobbágyokat elfogta. Ezt követően a Putnoki család megerősítette az erősséget, hogy a Mohosvárból és a Kakasvárból (?) kitörő Kazai Kakasok 1425-1475 közötti hatalmaskodásainak könnyebben ellenállhasson. Igazi jelentőségre a hódoltság idején tett szert, elsősorban az elfoglalt Füleknek, mint végvárnak a pótlásával (REISZIG é.n. 470., ILA 1944/76. III. 237.). Putnok-Kakasvár Reiszig Ede szerint a XV. század közepén Kazai Kakas Gyula a Zsuponyó-völgyében emelt várat, ahonnan a huszitákkal együtt kitörve sanyargatta a vidéket. IIa Bálint egy 1522. évi oklevélben találkozik először a „Kakas wara" helynévvel, mely előfordul 1774-ben és a Pesty-féle helynévgyűjteményben 1864-ben, továbbá 1887-ben a kataszteri térképen is. 1522ben a tanúvallomások alapján még a mai Sajókaza területéhez tartozott. Az irodalom alapján Sándorfi György a bizonytalan korú X-XIV. századi várak közé sorolta. A keleméri Mohosvárhoz hasonlóan (lásd ott) a szuhafői jegyzőkönyv a Kakasvárral kapcsolatban is megemlíti a Kazai Kakas család és a husziták innen kiinduló közös rablásait. A Putnoktól keletre fekvő, erdő fedte várhely 19x10 méter területű lehetett, melyet jellege, kialakítása és alakja alapján a kutatók középkori eredetűnek tartanak, ugyanakkor kételkednek abban, hogy a huszita korban innen bármiféle akció indult, mivel a vár feltűnően kicsi, félkész, s a lakottságnak semmilyen nyomát nem mutatja (ILA 1944/76. III. 243., NOVÁKYSÁRKÖZY 1999. 339-341.). Rimaszécs 1499-ben említik „castellumát" -át, mely nem igazán vár, hanem inkább megerősített udvarház, kastély lehetett. 1460-ban minden bizonnyal már ezt foglalta vissza Mátyás a csehektől (CSÁNKI 1890. 127-128.). Rozsnyó A vár először 1444-ben, mint Giskra János zsoldosainak erődítménye tűnik elénk, akiktől 1452 augusztusában Hunyadi János kormányzó foglalta vissza. Ez nem bizonyult tartósnak, mert 1454-ben Komorowszki Péter kötelezi magát arra, hogy a csehek által épített várakat - köztük Rozsnyót és Murányt - Rozgonyi Osvát felvidéki kapitánynak átadja. 1456ban V. László király felszólította Gömör vármegye hatóságát, hogy a felajánlott élelmiszereket szállítsák a rozsnyói várba. Ez az intézkedés talán összefüggött azzal az elhatározással, hogy Rozgonyi a várat helyre akarta állítani, ami azonban soha többé nem valósult meg. Egyes vélemények szerint a Sajó partján épült erősség helyén építette fel palotáját később Bakócz Tamás érsek (1497-1521). Mások azt vallják, hogy a vár az újkori temető helyén állt. Ma a lelőhely Rozsnyó (Roznava) területéhez tartozik (CSÁNKI 1890. 128., ENGEL 1996. I. 402., HUNFALVY 1867. 62., REISZIG é.n. 466-467., KRON. I. 269., 296.). 296