A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Szabó Sarolta: A fényképészet kezdeti Nyíregyházán

A fényképészet kezdetei Nyíregyházán A nyíregyházi fényképészekre vonatkozó legkorábbi adat 1868-ból származik. Müller Lajos debreceni fényképész (és táncmester) Nyíregyházán akart letelepedni, ezért lakhatási kérelmet nyújtott be a városi elöljáróságra.

1 1860-65 körül Debrecenben a Piac u. 140. sz. alatt volt a műterme, majd Nyíregyházára költözött, itteni tevékenységéről azonban eddig egyéb dokumentumok és fényképek nem kerültek elő. Annyit tudunk még róla, hogy Miskolcon is dolgozott (SZAKÁCS 1983. 61.). Következő adatunk 1872-ből származik, egy névmagyarosítási kérelem kapcsán: Bauhofer fényképész Bánhegyire kívánta nevét megváltoztatni.

2 Bauhofer valószínűleg Jeney Sándorral (lásd lejjebb!) is dolgozhatott együtt az 1880-as években egyjéney és Bauhofer cégjelzésű fénykép alapján (SZAKÁCS 1983. 53.). Azt több forrásból is biztosan tudjuk, hogy Mackó Károly 1880-ban jelentette be fényképésziparát

3 (IPARLAJSTROM 1. köt. 1863-1904.), Kolm Ignác viszont csak rövid ideig gyakorolta a fényképészmesterséget, 1882-ben váltotta ki az iparengedélyt és még ugyanebben az évben meg is szüntette azt (IPARLAJSTROM 1. köt.). A forrásokból úgy tűnik, hogy Nyíregyházán csak az 1880-as évek közepétől működtek tartósabb ideig fényképészek az itt kialakított műtermekben. Az elkövetkezendő néhány évben nem váltottak ki iparengedélyt ebben a szakmában, a környező nagyvárosok fényképészei üzemeltettek fiókműtermeket. Egey István 1885-ben a Pazonyi utcán Moesz Adolf házánál épített „egy egészen új fényirdáf', ahol egész évben hetente két alkalommal - szombaton és vasárnap - készített felvételeket. A képek kidolgozását azonban debreceni székhelyén végezte.

4 Egey 1858 és 1887 között dolgozott, Debrecenben a Nagyvárad utcában volt műterme, de hosszú működése alatt Nyíregyházán kívül Szatmáron is, Nagykárolyban is tartott fenn fiókműtermet (SZAKÁCS 1983. 46.). Városunkban 1889-ig muködtetteßnyirdajat, amelyet Babar Ferenc vett át tőle (lásd lejjebb!). Jeney Sándor, akinek a neve Jéney Sándor formában is előfordul, azonos lehet a JéneyBauhofer fényképész páros (lásd előbb!) egyik tagjával, akikről már az 1880-as évekből van tudomásunk (SZAKÁCS 1983. 53.). 1888-ban viszont már egyedül hirdeti magát: műtermet nyitott a Nagy-debreceni utcában (ma Szent István út) Palánszky Sámuel házában.

5 Palánszky 1888-ban kért engedélyt lakóházában fényképészeti műterem kialakítására.

6 Jeney 1826-ban született, részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, s már középkorú volt, amikor önálló műtermet nyitott (MARGÓCSY 1986. 201.). 1902. április 6-án hunyt el - erről a Nyírvidék is tudósított.

7 Kemény Jenő 1889-ben nyitott műtermet Nyíregyházán. Székhelye biztos, hogy nem itt volt, ez egyértelműen kitűnik hirdetéseiből. A Nyírvidék 1890. március 2-i számában tájékoztatta a nagyérdemű közönséget, hogy az elmúlt év nyarán megnyitott fényképészeti üvegtermét ismét megnyitotta újonnan berendezve. „... felvételek eszközlésére székhelyemről kívánságra átjövök Ebbeli bejelentéseket szívességből elfogad Tarczali Dezső könyvkereskedése." Ebben az évben augusztus hó folyamán még többször megjelent a hirdetése ugyanezzel a szöveggel.

8 1892-ben már mint Kemény J. és társa hirdette műtermét.

9 Kemény Jenő más városokban - Sátoraljaújhelyen és Kassán - is tevékenykedett. Ez utóbbi helyről az 1883 körüli időszakból van róla adatunk (SZAKÁCS 1983. 53.). 1 SzSzBMÖL V.B. 163. 125/2 Tanácsülési jegyzőkönyvek 1868. június 12. 2 SzSzBMÖL V. B. 185. 1872. 3 SzSzBMÖL V. B. 186. Képviselőtestületi iratok 1880. december 3. és XV. 6. 4 Nyírvidék VI: 49. 1885. december 6. 5. „Fényirdaijelentés! Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Nyíregyházán aMoesz Adolf úrnak Pazonyi utcai házánál egy egészen újfinyirdát építettem; a hol folyó 21-én szombaton működésemet már meg is kezdtem és ezután egész éven át hetenként két napon, azaz szombaton és vasárnapon felvételeket eszközlök. A képek debreceni székhelyemen készülnek Egey István fényképész, Debrecenben". 5 Nyírvidék IX: 21. 1888. május. 20. 6. 6 SzSzBMÖL V. B. 186. 2909/1888. 7 Nyírvidék XXIII: 14. 1902. április 6. 8 Nyírvidék XI: 34. 1890. augusztus 24. 5., Nyírvidék XI: 35. 1890. augusztus 31. 6. 9 Nyírvidék XIII: 36. 1892. szeptember 4. 8. és azt követően még hét alkalommal hirdették műtermüket. Az utolsó hirdetést november 27-én tették közzé {Nyírvidék XIII: 48. 1892. november 27. 6.). „Fényképészet. Van szerencsénk a nagyérdemű közönséget értesíteni, miszerint fényképészeti üvegtermünket, mely Szabolcs vármegyében eddig is a legjobbnak ismertetett el, az újabb fényképészeti vívmányoknak megfelelően rendeztük be. Azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy mindennemű fényképeket a legdivatosabb alakban, tiszta és kidolgozásban készíthetünk. Csoportfelvételek és aaládi képek, gyermek felvételek, lovas felvétele, halottak felvétele mindenföle kiállításban, mint pillanatnyi felvételek eszközöltetnek. Értesíttetik a n.é. közönség hogy kizárólag teljesen hibátlan, tiszta kidolgozású jó képeket kap; másneműek üvegtermünkből ki nem adatnak. Felvételek a nap minden szakában, akár derült, akár borult időben a legsikeresebben eszközöltetnek. További szíves pártfogást kér tisztelettel Kemény J. és társa" 351