A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Németi János–Dani János: Néhány kora bronzkori sír az Érmellékről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország). Adalékok ÉK-Magyarország és ÉNy-Románia kora bronzkorához

Néhány kora bronzkori sír az Érmeilékről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország) A fazék kevésbé specifikus forma, bár a sima, díszítetlen - ez esetben seprűzés nélküli - nyaki rész, alján szimmetrikusan elhelyezett - gyakran tagolt - bütykökkel szintén jellemzője a Nyírség kultúrának. Mindezek alapján a Nyírség kultúrába, a kora bronzkor II. periódusába sorolhatjuk az együttest. Az érendrédi sír mellett a következő lelőhelyekről ismertek még a Nyírség kultúra urnasírjai: Tiszavasvári-Városföldje, Jegyző-tag, Somotor (Szomotor), Kótaj-Rókalyuk, Kántorjánosi-Pénzverem. A síregyüttes ugyanolyan típusú két edényből áll, mint a Foieni­Grajduri lelőhelyen feltárt kora bronzkori sír (NÉMETI 1969. 62. Pl. XVI: 2.). A mezőfényi sír datálása problematikus, amint azt már korábban összefoglaltuk, kulturális besorolása a korai és klasszikus Nyírség kultúra, a Szaniszló csoport (ún. Nyírség II.) és a korai Ottomány kultúra között (Otomani I) ingadozott (DANI 1997a. 54.). 16 A téves datálások egyik oka az első közlés rossz minőségű fotója, a másik a megfelelő párhuzamok hiánya volt. Az újabb, rajzos közlé­seknek köszönhetően (BADER 1978. Pl. IX: 7., BADER 1982. Abb. 6: 5., NÉMETI 1996. Fig.l: 3.) most már időrendileg biztosabban el tudjuk helyezni a sírt. Az urnaként használt fazék egy egész felületén seprűzött, ívelten kihajló, tagolt peremű, tölcséres nyakú forma; a perem alatt függőlegesen elhelyezett három hegyes bütyökből álló bütyöksorral. Ez a fazéktípus eddig elsősorban a Pi§colt-NisJparie-ról ismert párhuzamok (ROMAN-NÉMETI 1986. Fig. 2:2-3., 5: 3., 6:1-4) alapján 17 a Szaniszló csoport kerámiaművességére jellemző, így a kora bronzkor IILa fázisára datálható (ROMAN-NÉMETI 1989. 246., NÉMETI 1996. 36.). A tál - bár kissé emlékeztet a Nyírség kultúra korábbi, éles hasi törésű kettőskónikus táljaira - ívelten kihajló tölcséres nyakkiképzése más időszakra utal. A Kállósemjénben feltárt együttes legkarakterisztikusabb edénye a kettőskónikus tagolt bordával díszített tál, mely a Nyírség kultúra jellegzetes típusa. A forma párhuzamait - néha bordadísz nélküli, díszítetlen, néha seprűs aljú kivitelben - ismerjük Tiszavasvári-Muszkadomb (DANI 1997b. 77. t. 1.), Gáva-Pusztafalusi telek (DANI 1997b. 66. t.), Polgár-Kengyel-köz (685.objektum) (DANI 1997b. 36. t. 2.), Nyírpazony-Cserebogárpart (KALICZ 1967. 8. kép 8.), Tiszadob-Orgonapart (DANI 1997b. 62. t. 3.), Paszab-Hordozó-dűlő (KALICZ 1968. Taf. XXII: 1-2.) lelőhelyekről. A nagy seprűdíszes aljú, kettőskónikus tárolóedényhez hasonló került elő Polgár­Kengyel-köz 586. objektumából (DANI 1997b. 22. t.). A hordótestű fazékhoz hasonló típusú - azonos nyaki töréssel, bár gyakran ujjbe­nyomással tagolt bütyökkel és seprűzéssel díszített - fazekak töredékei ismertek Tiszavasvári­Paptelekhát (KALICZ 1968. Taf. XIX: 17.), Tiszavasvári-Betepart, Hodály (DANI 1997b. 50.1.1-2.), Tiszavasvári-Muszkadomb (DANI 1997b. 52. t. 2.), Tiszavasvári-Keresztfal (DANI 1997b. 59. t. 4., 60. t. 1.), Gáva-Pusztafalusi telek (DANI 1997b. 64. t. 3.) lelőhelyekről. A fazék sajátos, vékonyan felkent agyagmázon behúzkodott díszítéséhez hasonló töredékeket eddig csak Nyírpazony­Cserebogárpartról ismerünk (KALICZ 1967. 8. kép 8., 9. kép 6.) a Nyírség kultúra leletanyagából. A Kállósemjén-Forrástanyán feltárt együttest tehát kétséget kizáróan a Nyírség kultúra hagyatékának tarthatjuk és a kora bronzkor II. periódusára keltezhetjük. A kultúra eddig ismert temetkezéseinek száma ezzel 6-ra (8-ra?) emelkedett, ezzel egyidőben a Gyula-Ro§ia csoportnak csupán két biztos temetkezési helyéről tudunk (12. kép 2., 4.). Hogy mennyire nem egyértelmű a kérdés, mi sem mutatja jobban, mint hogy T. Bader is csak bizonytalanul sorolta a a Nyírség (Nir) kultúra korai fázisába (BADER 1982. 27. Abb. 6: 5.) és Dani J. is tévesen a Nyírség kultúra sírjának tartotta (DANI 1997. 57.). Hasonló edénytöredékek a még közöletlen demecseri leletanyagban is vannak (JAM): Id. 18. jegyzet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom