A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Muzeológia - Bene János: A Jósa András Múzeum helytörténeti gyűjteménye

A Jósa András Múzeum helytörténeti gyűjteménye 1983-ban a Jósa-kiállítás felújításakor kerültek a leltárba a múzeumalapító asztalosszerszámai (5 db gyalu) és mindazon tárgyak, melyeket Dohnál Jenő, Jósa András unokája még 1973-ban hagyományozott a múzeumra: egy ezüstserleg Szabolcs vármegye címerével, aranyozott ezüstdoboz szintén a megye címerével, melyet Jósa András kapott 40 éves szolgálata után 1905-ben. Ehhez a dobozhoz egy kis asztalka is tartozott. Jósa András saját készítésű könyvespolca és szintén saját készítésű intarziás asztala is a gyűjtemény része lett. E tárgyakat azután 1974. február 8-án vette át Sebeiken Lajosné Dohnál Mártától Németh Péter és szállította be a múzeumba (JAM Irattár: 156/6/1974.). Színháztörténeti vonatkozású az a két tárgy, melyet 1984-ben Nyíregyházáról való távozásakor adott át a múzeumnak Bozóky István színházigazgató. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház ugyanis hosszú idő után 1981-ben új, állandó társulattal ismét megnyitotta kapuit. A nyitó előadáson, 1981. október 17-én a társulat tagjai egy Kossuth-karddal és egy díszpárnával kedveskedtek az alapító igazgatónak. A kard pengéjére a következő szöveget vésették: Bozóky Istvánnak a Csongor és Tünde bemutatóján a Móricz Zsigmond Színház társulatától 1981. október 17-én. A bársonypárnát, melyre egy aranyalmát hímeztettek, a színház alapító tagjai látták el kézjegyükkel. Az 1940-50-es évek megyei történetének fontos tárgyi emlékei az Orbán Ferencné, vásárosnaményi lakos által ajándékozott rendőrruhák, tányérsapkák, gombok, váll-lapok, hajtókák. E tárgyak között található a vásárosnaményi polgárőrség első karszalagja 1944-ből. Az 1956-os forradalom becses emléke az a két nemzeti színű karszalag, mely szintén a vásárosnaményi karhatalomtól származik. Az egyik karszalag belső oldalán ott az évszám is: 1956. és viselője, Huszti Sándor rendőr névjele. 1984-ben került vissza végre a Nemzeti Múzeumból a szabolcsi önkéntes nemzetőr-, majd a 48. számot viselő honvédzászlóalj zászlója. Ezt a zászlót is a vármegyei ereklyékkel vette át Jósa András 1895-ben. Ekkor ezt írta róla: ,A 48-ik számú 1848-49-es honvédzászlóalj zászlója. Egyik szalagján: ,Győzni vagy halni - másik szalagján: ,Szabolcs a hazáért 1848. sept.' A nemzeti színű zászlón egy hímzett virágokkal díszített szöveten a vitézségi érdemrend van felvarrva." (Kiss 1965.93.) A vitézségi érem - sajnos - időközben eltűnt a zászlóról, melyet a szalagokkal együtt a következő években restauráltatott a múzeum. 1984-ben ünnepelte a Nyíregyházi Tűzoltóság fennállásának 100. évfordulóját, melynek tiszteletére a múzeumban nyílt egy időszaki kiállítás. Raichl Györgyné nyíregyházi lakos adományaként került a gyűjteménybe még egy 1906os milánói tűzoltó aranyérem szalaggal és egy zománcozott brosstű, melyen a milánói székesegyház látható. Mindkét tárgy az adományozó apósáé, Timarovszky Frigyes önkéntes tűzoltó szakaszparancsnoké volt. 1986-ban több, igen nagy értékű tárggyal gyarapodott a helytörténeti gyűjtemény. Ez év nyarán az ausztriai Linz melletti Berg község erdejében sikerült megtalálni a nyíregyházi tűzoltók kincseit. A nyíregyházi önkéntes, majd a mellé szervezett hivatásos tűzoltóság alapításától kezdve szinte minden nagyobb tűzoltó versenyen részt vett, s onnan legtöbbször értékes díjakkal tért haza. Ezeket a tárgyakat aztán a tűzoltóság laktanyájában az önkéntesek szobájában őrizték egészen 1944 októberéig, amikor a kiürítési parancs értelmében a tűzoltóságot is nyugatra rendelték minden mozdítható értékükkel. A különböző állomáshelyek után végül is Linz mellé kerültek egy erdei táborba. Itt érték meg a nyíregyháziak a háború végét, innen indultak haza 1945 őszén. Elindulásuk előtt azonban a relikviákat tartalmazó ládákat egy éjszaka elásták a tábor egyik szemetesgödrének aljába, az aranyérmet pedig Nyíregyházy (Szohor) Pál polgármester magával vitte az emigrációba. Linz mellett találtuk meg a ládát 1986. június 25-én, benne a nyíregyházi tűzoltók múltjáról beszélő tárgyakat, összesen 33 darabot (BENE 1993a.). E tárgyakat még abban az évben a Központi Múzeumi Igazgatóság munkatársai restaurálták, s év végén kiállításon mutattuk be Nyíregyháza lakóinak. 621