A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Makkay János: Néhány régészeti kapcsolat a műkénéi világ és a Kárpát-medence között

Néhány régészeti kapcsolat a mükénéi világ és a Kárpát-medence között Egy régebbi tanulmányomban már gondoltam arra, hogy a vattinai szobrocskák mellén látható motívumok nem mások, mint egy áldozati szarv közepére állított kettős balta és/vagy növény utánzatai, derivátumai (MAKKAY 1969. 93-94.). A lehetséges párhuzamok körébe tartozik egy Knósszoszban talált karneolgyöngy az MM III időszakból, tehát az 1700 és 1550 közötti időkből (KENNA 1960. 44., 74. ábra), a nevezetes Psychro-i bronzlemez bevésett mintázata, amely az LM I (1550-1450) időszak darabja. Ezen áldozati szarv egy oltár tetején áll, a szarv közepéből pedig egy kis fa nő ki. Egy kristályos kőből készített lencse alakú pecsétnyomót az Ida hegyi barlangban találtak és ennek ábrázolásán is fa vagy virág nő ki a szarv közepén lévő nyílásból (EVANS 1922. 167. ábra). A Vapheio-i pecsétnyomó ilyen mintájáról már volt szó, és jól ismert egy bizonyos növényfajta és a kettős balta együttes ábrázolása egy áldozati szarv közepében a Knósszoszban talált agyaglemezen is (8. kép 7.) (EVANS 1928. 390. ábra). Még további égéi párhuzamokat vagy előképeket is lehetne idézni, de talán ennyi is elegendő annak megfelelő bizonyításához, hogy az orsovai szobrocskák említett díszítései hasonlóakat utánozhattak, illetve a tuzséri (és néhány másik) áldozati szarv úgy magyarázható, hogy hajdan növény és/vagy kettős balta tartoztak hozzájuk. A Kárpát-medence ilyen jellegű 7. kép Szeghalom-Kovács halom Fig. 7 Szeghalom-Kovács halom