A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Muzeológia - Páll István: Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről

Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről A további építés perspektívái A Múzeumfalu ezideig az öt parasztporta kialakításával kb. 30 %-os készültségi állapotot ért el. A két tájegység (Szatmár, Rétköz) népi épületei önmagukban még nem alkalmasak arra, hogy a megye gazdag építészeti emlékeit, hagyományait reprezentálják. Szükség van arra is, hogy a Nyírség a beregi Tiszahát, valamint a megyénk falvaira jellemző orsós faluközpont kiépítése is megtörténjen. A járulékos építési beruházások igen fontosak a tűz- és vagyonbiztonság miatt, s nem utolsósorban abból a célból, hogy a Múzeumfalu megnyithassa kapuit a látogatók előtt. A Múzeum jelenleg kiállítóhelyként működik, s a megyei múzeumi szervezet szerves része. A Megyei Tanácsnak elvi döntést kell hoznia arról, hogy a jövőben (kb. 1986-tól) a Múzeumfalu kiállítóhelyként vagy önálló múzeumként (a Jósa András Múzeum néprajzi gyűjteményét magába olvasztó, megyei néprajzi múzeumként) működjék-e vagy sem. Természetesen ennek megvalósítására csak a későbbiek folyamán kerülhet sor, akkor

4 amikor a múzeumfalu túljut az építéssel kapcsolatos feladatok nehézségein, s a tervezett igazgatási épületen kívül egy kb. 300 n. méteres alapterületű néprajzi raktár is felépül a Múzeumfalu területén. A saját építőbrigád munkába állása meggyorsította az építkezést, a rendszeres konzultációk során pedig a minőségi problémák kiküszöbölése is mindig megtörtént. BALASSA M. Iván 1978. január 3-án kelt szakértői véleménye már tükrözi azt a változást, amely az épületek áttelepítésének minőségében bekövetkezett. Ugyanekkor került terítékre a II. építési ütem tervezésének kérdése, mellyel a múzeum BALASSA M. Ivánt és SISA Bélát bízta meg. A Múzeumfaluban 1978-ban a következő munkák elvégzését tervezik: 1. Nagyhódos, lakóház, befejező munkálatok 2. Tarpa, disznóól, befejező munkálatok 3. Nagyar, kerítés, helyreállítás, felállítás 4. Nyírlugos, tárolóépítmény (depó) felállítási munkák 5. Nyírpilis, lakóház, bontás, helyreállítás, felállítás 6. Nyírmihálydi, galambdúc, bontás, helyreállítás, felállítás 7. Kállósemjén, istálló, bontás, helyreállítás, felállítás A terv, tekintetbe véve az előző évek tapasztalatát, továbbá a rendelkezésre álló anyagi és munkaerő kapacitást, reálisnak látszik. A terv teljesítésének azonban, számos közvetett tényezőn kívül van egy közvetlen befolyásoló tényezője. Ez pedig az, hogy a 4-7 számú épületek felállítása már nem a jelenlegi, hanem a II. ütem területén fog megtörténni. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele az, hogy arra a területre a jelenlegi programterv alapján készüljön egy beépítési tervvázlat, mely legalább fő vonalakban tartalmazza a II. ütem építési területén a leendő telekkiosztásokat stb. Ennek a tervvázlatnak az elkészítéséhez a kisajátított terület vázlatrajza elengedhetetlenül szükséges. Szükséges továbbá elvi döntés is abban a kérdésben, hogy az eredeti programterv mennyiben felel meg a jelenlegi elképzeléseknek, hogy a nagygéci templom áttelepítésre kerül-e a Múzeumfaluba, s hogy a II. ütem egy orsós falumagot fog-e bemutatni... A Múzeumfalu 1978. évi megnyitásával kapcsolatban újra megismétlem korábban már kifejtett véleményemet, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha előbb megteremtődnek a szükséges tárgyi és személyi feltételek. A tárgyi feltételek sorában első a fogadóépület, ennek járulékos része, hogy itt el kell készíteni az átereszt stb., mert a jelenlegi megközelítése a Múzeumfalunak üzemeltetés szempontjából nem elfogadható. A személyi feltételeknél elsősorban megemlítendő a megfelelő karbantartó-takarító személyzet, továbbá az őrök biztosítása... A tarpai disznóól lényegében elkészült, mindössze a vályú elhelyezése nem történt meg. Az épület felállítása nagyon jól sikerült. A szükséges pótlásokat a legmagasabb színvonalon oldották meg a sérült elemek kitoldása példásan készült el.