A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Muzeológia - Páll István: Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről

Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről e. Néhány keresztgerendát is felraktak már a helyszíni szemle időpontjában. Ezek nem ott vannak, mint ahol eredetileg voltak, ezért utólag megfaragták az eredeti koszorúgerendákat. Mindezen hiányosságokat ismertettük a beruházó vállalat - a NYÍRBER - illetékes műszaki ellenőrével, Gunyecz Lászlóval, és javasoltuk, hogy az épület eddig felállított vázát bontsák vissza, és a tervezőmérnök, valamint a bontási munkákat végző ácsmester rakja ki az oldalakat, és úgy állítsák vissza az épületet. Erre annál is inkább szükség van, mert a jelenlegi meggyengített vázszerkezet nem valószínű, hogy elbírja a taposott szalma héjazatot, és a téli hóterhelést. Az 1975. június 17-én a múzeum továbbépítésének kérdésében összehívott egyeztető tárgyalásról készült emlékeztetőben minden érdekelt fél részletesen kifejtette a munkálatokkal kapcsolatos álláspontját. Itt vetődött fel a saját múzeumi építőbrigád létrehozásának szükségessége az áttelepítés tervszerű és kifogástalan lebonyolítása érdekében. Emlékeztető A Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatósága f hó 17-ére egyeztető tárgyalást szervezett abból a álból hogy a „Sóstói Múzeumfalu

n további építésének kérdéseit megbeszélje. A tárgyaláson részt vett Tömöri László főmérnök, a megyei tervosztály részéről; Sisa Béla előadó, az OMF részéről; dr. Balassa M. Iván csop. vezető, a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeum részéről; Gunyecz László csoportvezető, a Nyírber részéről; dr. Erdész Sándor igazgató és Búr Gábor skanzenfelügyelő a Sóstói Múzeumfalu részéről... Dr. Erdész Sándor előadja, hogy 1973. júniusában a Megyei Tervosztály - a Múzeumfalu létesítésének lebonyolítására - a Nyírberrel kötött szerződést. A Nyírber viszont a nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalattal kötött szerződést. A munka szervezetten és kifogástalanul folyt 1974. őszéig. Elkészült e terület tereprendezése, parkosítása, a víz és részben a villany bevezetése... A tiszabecsi ház és a nagyari szilvaaszaló bontása és szállítása ugyan megtörtént, felállítására azonban a kivitelező vállalat már képtelen volt. Erdész véleménye szerint a kivitelezés csődje abban keresendő, hogy ZÁmbori Gusztáv ács, aki nagy hozzáértéssel, mind műszaki, mind muzeológiai szempontból kifogástalanul dolgozott, kivált a vállalat kötelékéből. A továbbiakban Lencsés András ács vezette a munkát, aki elfogadhatatlan munkát produkált. Mivel a Lencsés brigád ritkán és rendszertelenül jelent meg a Múzeumfaluban, lehetetlenné tette a műszaki ellenőrzést is. A továbbiakban Erdész Sándor előadta, hogy a hosszas stagnálás után most a további építkezés lehetőségeiről kell dönteni, arról kell határozni, hogy milyen lépések szükségesek a munka újbóli beindításához és szakszerű végzéséhez. Gunyecz László egyetértett az Erdész Sándor által elmondottakkal. A kivitelező kezdetben sikeresen dolgozott, később azonban kudarcot vallott. A múzeumfalu építésének sikere vagy kudarca egyedül a kivitelező vállalaton múlik. A kivitelezőnek rendszeresen kell dolgoznia és megfelelő művezetéséről gondoskodnia. Tisztázni kívánta, hogy a Nyírber csak lebonyolítást és műszaki ellenőrzést vállalt, s kérte a múzeumot, hogy ne vegye azonosnak a műszaki ellenőrzést a művezetéssel! Elmondta, hogy a Kertészeti Vállalat leállása óta jónéhány kivitelezőnek utánanézett, így a tiszaberceli, apagyi, sényői stb. tsz-eknek, azonban egyik sem rendelkezik alkalmas építőbrigáddal. Jelenleg és utolsó lehetőségként tárgyalásban áll a tsz-közi vállalkozással, akik kb. 25 %-os haszon mellett vállalnák az építést. Ennek műszaki előkészítése már részben megtörtént, azonban Gyebrovszky igazgatóval még nem tárgyalt. Kéri Tömöri Lászlót, hogy elvi hozzáállás céljából haladéktalanul tárgyaljon Gyebrovszky igazgató elvtárssal. Abban az esetben, ha a tsz-közi vállalkozásra nem számíthatunk, a további építkezés kizárólag csak házi brigáddal oldható meg. A házi brigádnak legalább 5 főből kell állnia (2 ács, 1 kőműves, 1 s. munkás, 1 művezető-anyag-beszerző), azonban szükség volna egy kisebb tehergépkocsira is. A házi brigád végezné a népi objektumok áttelepítését és a meglevő objektumok karbantartási munkáját. A járulékos beruházások végzésére a házi brigád már alkalmatlan lenne, erre építőipari kivitelezőt kellene keresni. A járulékos beruházások elvégzésére alkalmasnak tartja az ibrányi KTSz-t. Jobb megoldásnak találja azonban a tsz-közi vállalkozás megnyerését, mivel ebben az esetben mind a népi objektumok építése mind a járulékos beruházások kivitelezése megoldódna. Sisa Béla arról beszélt, hogy a népi objektumok dokumentációját a jövőben szakszerűbben kell elkészíteni. A tiszabecsi ház felállításával kapcsolatos problémák is azt mutatják, hogy a felmérési dokumentáció nem elegendő, szükség van helyreállítási dokumentációra is. Kéri, hogy a jövőben mind felmérési, mind