A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Muzeológia - Páll István: Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről

Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről A januári megbeszélés óta eltelt időben a Megyei Múzeumok Igazgatósága tájékozódó jellegű, előzetes kutatásokat végzett, melynek alapján készítette el a jelenlegi program tervezetet. A Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának, valamint a Megyei Múzeumok Igazgatóságának részéről Dr. Papp Ágoston főelőadó és Dr. Erdész Sándor muzeológus elvtársak Zalaegerszegen háromnapos tapasztalatcserén vettek részt, ahol megismerkedtek a Göcseji Szabadtéri Múzeum szervezésének történetével, problémáival. Az itt szerzett tapasztalatok egyrészt tükröződnek e tervezetben, másrészt a további szervezési feladatoknál hasznosíthatók. A Szabolcs-Szatmári Szabadtéri Múzeum szervezésével kapcsolatban - amennyiben a Megyei Tanács VB. határozata ennek az intézménynek létesítését határozatikig előírja - az alábbi tennivalók merülnek feí 1. Bonyolult szervezési feladatokról van szó, a Szabadtéri Múzeum többféle hatóság munkájához kapcsolódik. Ezért célszerű egy társadalmi bázist jelentő szervezet létrehozása. A Megyei Skanzen Bizottság feladata lenne a legfőbb irányítás, a feladatok koordinálása. E munka művelődésügyi, szervezése a Művelődésügyi Osztályon keresztül kell történjék. A Szabadtéri Múzeum - a megnyitás napjáig - túlsúlyban mérnöki feladatokat állít elénk, ezért a kivitelezése az Építésügyi Osztály irányításával kell történjék, a megnyitás után ez a hatáskör is művelődésügyi vonalra tevődik át. 2. Gondoskodni kell arról, hogy július-augusztus folyamán az előzetes területfelhasználási engedélyt, 1965. december 31-ig a végleges területfelhasználási engedélyt a Városi Tanács Vb. kiadja. 3. A Szabadtéri Múzeum pénzügyi terve előreláthatólag 1966. novemberére készül el, hozzávetőlegesen, az eddigi tapasztalataink szerint kb. 1.800.000 Ft körüli összegről lesz szó. Éppen ezért a Szabadtéri Múzeumot 4-6 év alatt, az anyagi lehetőségeinktől függően készíthetjük el. Kb. 800.000 Ft körüli összeget az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásából (évi 140.000-150.000 Ft, műemlékek lebontása és átszállítása) és társadalmi munkából kívánjuk biztosítani. A Megyei Tanács VB. részéről ezek szerint 5 éven keresztül évi 200.000 Ft-ra lenne szükség mely a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatósága felemelt költségvetéséből lenne biztosítható. Ez az intézkedés egyben előírná, hogy a megyei múzeumi szervezetfejlesztési terve az elkövetkezendő 5 évben a Szabadtéri Múzeum legyen. A Szabadtéri Múzeum létesítését két ütemben kell megvalósítani úgy, hogy 1968-ban részlegesen megnyitható legyen. 4. 1966 első felében el kell végezni a számbajöhető objektumok felmérését, műszaki rajzait, hogy a végleges tanulmányterv elkészülhessen. 5. A fentiek alapján 1966-ban a következő kiadások költségvetési biztosításáról kellene gondoskodni: A terület körülkerítése kb. 100.000 Ft Felmérési/kiszállási/ költség kb. 10.000 Ft Tanulmányterv kb. 40.000 Ft Felvonulási épület kb. 20.000 Ft Objektumok vásárlása kb. 30.000 Ft A területrendezést, parkosítást főleg társadalmi munkával; az objektumok lebontását, átszállítását és felállítását az OMF támogatásával kívánjuk. 1967-ben gondnoki lakást és egy olyan irodahelyiséget kell felépíteni, mely illusztris vendégek fogadására is alkalmas. 1967-ben munkába kell állítani egy gondnokot, nagyobb ütemben kell végezni az objektumok vásárlását és felállítását, hogy a Szabadtéri Múzeum részlegesen megnyitható legyen. IV Tudományos program A Szabolcs-Szatmári Szabadtéri Múzeumnak sokoldalú feladatot kell ellátnia. Elsődlegesen népművelési feladatok megvalósítását tűzi maga elé, azonban ez a célkitűzés összekapcsolódik építészettörténeti, néprajzi, műemlékvédelmi és más tudományos törekvésekkel. A Múzeum bemutatja az elmúlt korok életmódját, kultúráját, szemlélteti az azóta elért történeti haladást. Az építészeti emlékeknek tükröznie kell a paraszti társadalom osztályszerkezetét, a parasztság differenciálódását a jobbágyfelszabadítás óta eltelt időben. A szegényparaszti, gazdagparaszti, kisnemesi életformát időben (kronológiailag) is érzékeltetnünk kell, mert pl. a lakáskultúra a történeti fejlődés során változáson megy át.