A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Muzeológia - Páll István: Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről

Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről Páll István A Sóstói Múzeumfalu története a nyíregyházi Jósa András Múzeumhoz, s személy szerint a megyei múzeumigazgatóhoz, Németh Péterhez is ezer szállal kapcsolódik. A Jósa András Múzeumhoz főként azért, mert a felépült lakóházak és gazdasági épületek berendezéséhez a Kiss Lajos által megalapozott, Nyárády Mihály és Erdész Sándor által tovább gyarapított néprajzi gyűjtemény szolgált alapul. Németh Péterhez azért, mert - bár a múzeum alapításában a korábbi megyei múzeumigazgatónak, Csallány Dezsőnek volt oroszlánrésze szerencsés kézzel ő bízta Erdész Sándorra a múzeumfalu igazgatását, s az 1970-es évek közepétől az ő megyei igazgatósága alatt „szökött szárba" a múzeumépítés programja, teljesedett ki a megálmodott falu, került át a néprajzi gyűjtemény teljes anyaga a múzeumfalu raktáraiba, s vált az intézmény a megyei múzeumi szervezet néprajzi osztályává. A Sóstói Múzeumfalu létrehozásának körülményei a hivatalos alapítás (1970) óta eltelt 30 év alatt nagyrészt feledésbe merültek. Itt az ideje egy számvetésnek, annak, hogy a múzeumalapítás korántsem gondoktól mentes, néha a félbehagyás gondolatát is sugalló, dokumentumokkal illusztrált körülményeit felvázoljuk, nem hallgatva el a kezdeti nehézségeket és a munka beindulása utáni problémákat sem. Tesszük ezt abból a megfontolásból, hogy a közeljövőben befejeződő múzeum - remélhetően - sikeres és látványos összképe ne feledtesse a későbbi látogatók és szakemberek előtt a korántsem diadalmas kezdetet. A múzeum történetének azon iratait adom itt közre, melyekből kiderül az a rengeteg gond, szervezési nehézség, amely a kezdeteket kísérte. A legelső, a múzeumalapítás gondolatát felvető levéltől az 1970-es évek végéig követhető nyomon a múzeumszervezés ügye, az azt felvállaló és képviselő szakemberek együttműködése azért, hogy a múzeum a mai formáját elnyerje. A címben is jelzett telepítési tervek közreadásával szeretném bemutatni, hogy a körülmények kényszerű változása miatt (árvíz, az áttelepítéshez számba jöhető épületek elbontása stb.) az eredeti tervből szinte semmi nem maradt. A további időszak történései a sajtóhíradásokból, tanulmányokból, konferenciákból ismertek. Évről évre újabb épületeket telepítettünk át az átdolgozott telepítési tervnek megfelelően. Mára a múzeum összképe kialakult olyanná, amilyenné elődeink és mi magunk is megálmodtuk. Az évente hozzánk betérő közel százezer látogató, az egyre több tárlatvezetést kérő csoport, a hazai és külföldi delegációk, akiknek a városi intézmények, cégek előszeretettel mutatják be a Sóstói Múzeumfalut, mind-mind azt jelzik, hogy a közönség befogadta és megszerette múzeumunkat. A kezdet 1964-ig nyúlik vissza. Ez év augusztus 3-án kelt az a levél, melyben Csallány Dezső akkori megyei múzeumigazgató a létesítendő szabadtéri múzeum ügyében levelet intézett Nyíregyháza városi tanácsa elnökéhez. A mai szem számára már szokatlan érveket felsorakoztató levélben (akárcsak a később bemutatandó többi irat és előterjesztés nagy részében) a kor szinte valamennyi „szimptómája" benne van, s mutatja, hogy hányfajta és milyen indokokkal kellett alátámasztani még egy ilyen jellegű kulturális beruházás elindítását is. VÁROSI TANÁCS VB. Elnökének, Nyíregyháza A modern muzeológiai követelményeknek megfelelően a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatósága a Magyar Nemzeti Múzeummal és a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben a következő években megkezdi a Megyei Szabadtéri Múzeum („Skanzen') szervezését. 637