A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)
Természettudomány - Szathmáry László–Guba Zsuzsanna: A magyar honfoglalás kor és a korai keresztény kor átmeneti időszaka az Alföld keleti részén – egy embertani apektus
Szathmáry László - Guba Zsuzsanna Euklideszi távolság Euclidean distance 1. kép Öt csoport klaszterezésének eredményei az első két dsc függvény értékei alapján euklideszi távolság szerint (SZATHMÁRY-GUBA-ISTVÁNOVITS 1996.). Az ábrán a csak időrenddel jelölt csoportok a Felső-Tisza-vidék mintáira vonatkoznak Fig. 1 Results of the cluster analysis of five groups on the basis of the values of the first two dsc functions according to the Euclidean distance (SZATHMÁRY-GUBA-ISTVÁNOVITS 1996.). The groups indicated only by their chronological arrangement in the figure belong to the samples of the Upper-Tisza region Eredményeink szerint a regionális késő avar kori minta hasonlóságai az ibrányi temetőben csak szórványosan és csak a X. századi néprészben jelennek meg (1. kép). A X. századi - késő avar kori hasonlósági arány nem éri el a 10°/o-ot (SZATHMÁRY-GUBA-ISTVÁNOVITS 1996.)! A késő avar kori és a XI. századi néprész között pedig meglepő módon egyetlen hasonlóságot sem tudtunk kimutatni, pedig a világ legtávolabbi népességeinek összehasonlító vizsgálatakor is véletlenszerűen előfordulhat - igaz, alacsony gyakorisággal - kraniológiai párhuzam (vö. HOWELLS 1973.). Nem lehet tehát általánosítani azt a feltételezést, hogy a XI. századi néprész kialakulása késő avar kori előzményeken alapul. Úgy tűnik, hogy a késő avar kori előzmények inkább csak a X. századi nők struktúrájában ismerhetők fel, a férfiakéban kevésbé. A X. és a XI. századi népesség Ibrány lelőhelyen tehát jelentősen különbözik az ismert regionális előzményeitől. Kételkedve a fenti konklúziók általános érvényében egy olyan vizsgálatot terveztünk, amelyben Ibrány-Esbó halom X. és XI. századi néprészét Sárrétudvari-Hízóföld X. századi és Szabolcs-Petőfi utca XI. századi mintájával hasonlítottuk össze (vö. NEPPER 1996., KOVÁCS 1994.). Nos, az eredmények nem voltak igazán döntő értékűek, de azt a tendenciát sugallták, hogy a X. és a XI. század fordulóján bekövetkező népességtörténeti fordulat értelmezése nélkül nehezen oldhatók fel a két évszázad határán feltárt népességtörténeti ellentmondások. Meglátásunk az volt, hogy az egymásra következő történeti események hatása dominálhatott egy-egy népesség lokális fejlődésében (SZATHMÁRY-GUBA-OLÁH-PAP 1997.). Tehát egy népesség habitusát a X-XI. század fordulóján nem a lokális népességtörténeti előzmények, hanem inkább az aktuális történeti szituáció határozhatta meg. A fent említett eredmények hatására érdeklődésünk azon további lelőhelyek csontvázleleteinek kutatása felé irányult, amelyeknél a X-XI. századi népességtörténetet részleteiben is elemezni lehet. így merült fel a Szegvár-Orom-dűlő X-XI. századból ismert csontvázleleteire is kiterjedő vizsgálat igénye (BENDE-LŐRINCZY 1997.). Az időrendi besorolást
