A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Természettudomány - Vörös István: A Felső-Tisza-vidék honfoglalás kori lovastemetkezései I. Szabolcs–Nyírség

A Felső-Tisza-vidék honfoglalás kori lovastemetkezései I. kinyújtóztatva". A ló feje mellett (É-ra) körte alakú kengyelpár. Az ember jobb kézfeje mellett „átlyukasztott lapos csontdarab" („csontpecek, csontkapocs" -JÓSA 1896b. 1-2., 8.). (A lócsontok sírpozíciói: 6. kép 1.) 8. sír. férfi A lófeje az emberi csontváz bal oldali lábszára mellett (É-ra) 30 cm-rel feljebb feküdt, Ny-i tájolásban az állán; a lábvégek az ember lábfeje előtt (K-re) „az első lábak térdben (sic!) alá és hátra felé hajlítva és északnak irányítva. A hátulsó lábak dél felé egyenesen kinyújtva", „patája együtt". Az emberi koponya alatt és mögött körte alakú kengyelpár. A sírleírásban „oldalpálcás", a sírleletek között ábrázolva kétkarikás csuklós vaszabla szerepel (JÓSA 1896b. 397. VIII. sír 2., HAMPEL 1900. 601. XLI. A.2.). (A lócsontok sírpozíciói: 5. kép 11.) 9. sír. férfi A lófeje az emberi csontváz bal oldali lábszára mellett (É-ra) 30 cm-rel feljebb feküdt, Ny-i tájolásban az állán; a lábvégek az ember lábfeje előtt (K-re) „mind a négy végtagja nem egymáson, de közel egymáshoz volt". A felemás kengyelpár a ló feje alatt, a sír aljától 10 cmre. Közelében a kétkarikás-kétoldalpálcás csuklós vaszabla, „olyan mint a 8. sírban talált..." QÓSA 1896b. 401., IX. sír 4., 1-2.). (A lócsontok sírpozíciói: 5. kép 11.) 15. sír. férfi A lófeje az emberi csontváz bal oldali térde-lábszára mellett (É-ra) 30 cm-rel feljebb feküdt, Ny-i tájolásban az állán; a lábvégek az ember lábfeje előtt (K-re), „az első végtagok egymás mellett összehajtva az ég felé (függőlegesen - V.l.), a hátulsó végtagok pedig szintén egymás mellett észak (388. D-re (?)) felé voltak irányítva" (408.). A ló mellső lábvégeinél a kétkarikás csuklós vaszabla, a kis méretű felemás kengyelpár a sír DNY-i sarkában (JÓSA 1896b. XV. sír 4., 1-2.). (A lócsontok sírpozíciói: 5. kép 12.) 17. sír. férfi A lófeje az emberi csontváz bal oldali combcsontja mellett (É-ra) 55 cm-rel feljebb feküdt, Ny-i tájolásban az állán; mögötte 30 cm-rel a sír alja felett a lábvégek egymással párhuzamosan, vele azonos irányban. A kétkarikás csuklós vaszabla és a kengyelpár az ember lábfeje előtt (K-re). (A lócsontok sírpozíciói: 6. kép 2.) 28. Tiszaeszlár - Bashalom I. temető 1945, 1948, 1958 24+x sír - 11+x lovassír 1945: 1-22. sírt ROHÁCS J. tárta föl; 1948: 23-24. sír FETTICH N. és PÁRDUCZ M. ásatása; 1958: 23-24. sír DIENES I. ásatása. Az I. temető Bashalomtól É-ra a Fenyvestábla dűlőben (Pongrácz K. birtokán) egy a középvonaltól kissé K-re, É-D-i irányban húzódó - dombvonulat É-i harmadában az „I. halmon" található. 1945-ben a temető két sírsorából 22 sírt ROHÁCS J. tárt fel (MNM, Népv. leltk. 7/ 1948.). Az eredeti sírleírásban 18 sír (16 felnőtt és 2 gyermek), a temetőtérképen mind a 22 sír szerepel. A korábban számozatlan 4 DNy-i gyermeksírral kiegészítve a 4-18. sírokat 8-22-re számozták át. A leleteket Kiss L. a nyíregyházi múzeumba szállította be. A dombtetőn (a 19., 20. és 18. sír környékén) korábbi szántások alkalmával több sír megsemmisült: „a kiszedett lócsontokat eltemették, a koponyákat összetörték. Csak egy lófejet sikerült megmenteni". 1948-ban a temetőben FETTICH N. és PÁRDUCZ M. végzett próbaásatást, két sírt találtak, az egyiket („18." sír - MNM Népv. leltk. 2./1949. = 23. sír) feltárták. 1958-ban DIENES I. azonosította mind a Rohács-féle sírsor É-i felét, mind a Fettich-Párducz által talált 23-24. sírt. A 23. sírt újra kibontotta, a 24. sírt pedig feltárta. 581