A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Esszé - Ujváry Zoltán: Folklór Móra Ferenc műveiben

Folklór Móra Ferenc műveiben „- Ohó, tisztelt költész úr" - írta a nemes úr - „mit gondol maga? Hiszen, ha az Isten borrá változtatná a Tiszát, nem jutna abból magának semmi, mert én itt Máramarosban eléje feküdnék, és kiinnám egy csöppig." (Az adomát megismétli a Régi pesti „intézetek"-ről c. karcolatában) A Diplomaták teljes egészében a folklór körébe sorolható. A nagyotmondó ­hazugságmese típuscsoportjába tartozik. A kecskeméti piacon a makói kofaasszony azzal dicsekszik, Makón akkora hagyma terem, hogy emberfejjel vetekszik. „Jó volna, ha Kecskeméten akkorára nőne a barack." A kecs­keméti ember elindul „csudát nézni" Makóra. Útközben egy makói emberrel találkozik, aki meg Kecskemétre igyekszik, mert ő meg úgy hallotta, hogy Kecskeméten akkora barackok teremnek, mint egy sütőtök. A kecskeméti ember tódít a dolgon: „...bizony Tiszántúl a toronygomb sincs akkora, mint mifelénk a barack." De hiába, már nem látható, mert mind lehullott a nagy szélben, „osztán akkora lyukakat ütött a földbe, hogy létrán se lehet utánuk menni." A makói ember se hagyta magát, észrevette a lódítást, ő is mondott egy nagyot: „Azt mondom én kendnek bátya, forduljon vissza, mához három hétre álljon ki a kisajtóba, akkorára olyan nagy lesz a makói hagyma, hogy ellátszik Kecskemétre." Az adomakörbe sorolható egy követválasztási versezet. Szegeden egy bizonyos Börcsök Sándort követnek jelöltek, mint Móra írja, Tisza Lajos bosszantására. Az akkor keletkezett kortesnótát az író élcelődve a „magyar politikai költészet gyöngyszemének" mondja: így hangzik a versezet: „Hallod rózsám, Cene Ilus, Kinyílott az penecilus. Ha kinyílott, az kengyelit, Kiönti az nimöt bélit!" „Árokparton ül egy hörcsög, Éljen az követünk, Börcsök! Ü mönti mög jaz magyar honyt, Ha elmondi jaz porogmonyt." Az ismeretlen fűzfapoéta szüleménye jó adalékul szolgál az ilyen jellegű folklór termékekhez {Gergely-napi harangszó). A magyar folklórban kuriózumnak tekinthetők a méterrendszerre (liter, kilogramm stb.) való áttérés népi emlékei, sztorijai. Móra a Jubileum c. karcolatában minden bizonnyal szájhagyomány, korabeli újságok nyomán idézi fel az 1876-tól kötelezően bevezetett mértékrendszer fogadtatásának bonyodalmait, tréfás népi eseteit. Az új mértékrendszer miatt - amint Móra írja - „forradalmi zűrzavar keletkezett az országban". A rendőrség „ahol iccét, rőföt, fontot talált, azt elkobozta". Az egész országra kiterjedő bonyodalom a folklórra is hatott. Szállóigék, rigmusok keletkeztek. Pl. Bejött a liter, elmúlt a hitel Annak a kecskeméti kocsmárosnak, „aki az új renddel meg akart szabadulni a kontóra ivóktól, elsőnek krétázta ki az ajtóra" - emiatt beverték a fejét. Móra két rigmust közöl: „Szaladj András, szaladj Péter! Haragosan jön a méter, Nyomában lityeg a liter, Az is mérges kutyaliter, A grammok is ott ügetnek, Az istenit a németnek!" „Régi mérték mit sem ér már, Új mértékkel mér a kalmár, Két fontot tesz a kilogramm, Négy hatod meg hét dekagramm... Ezt elfelejteni nem szabad, S aki igen, szamár marad." 545

Next

/
Oldalképek
Tartalom