A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Cservenyák László: Az 1954. évi őszi Országos Mezőgazdasági Kiállítás tanulságai és tapasztalatai a szekérgyártás fejlesztésével kapcsolatban

Az 1954. évi őszi Országos Mezőgazdasági Kiállítás tanulságai és tapasztalatai a szekérgyártás fejlesztésével kapcsolatban - Igen nagy előnye van a faagyas kerekekkel szemben, mert szétszáradás, repedés és küllőlazulás nem következhet be. A fémagyban levő persely (puska) könnyen kicserélhető. 2. A kocsik tetszés szerinti nyújthatóságát a könnyen kicserélhető nyújtó hossza határozza meg. 3. A kocsik bármely típusa elől kezelhető, orsós fékkel, külön megrendelésre felszerelhető. Mezőgazdaságunk fejlesztésével kapcsolatban az a feladatunk, hogy a technika előrehaladását figyelembe véve mindig jobb és jobb minőségű, tartós szekereket gyártson a magyar ipar és ezáltal a népgazdaságnak tegyünk nagy szolgálatot (TERMÉKISMERTETŐ 1954. L). A gyárszerű kocsitermelés az elmúlt évek során nem tudta véglegesen kialakítani azokat a szekértípusokat, amelyek a közvetlen fogyasztók - mezőgazdasági dolgozók - igényét alakilag kielégítette volna. Vállalatunk szerkesztő-gárdája az őszi mezőgazdasági kiállítást kívánta felhasználni arra, hogy egyrészt a már szerzett tapasztalatok alapján kialakított szekereket bemutassa, másrészt a kiállítást megtekintő dolgozó parasztság véleményének figyelembevételével kialakítsa azokat a típusokat, amelyeket gyárszerű termelés keretében a jövőben gyártani kíván. A kiállítás megrendezésekor döntő szempont vezette a vállalat dolgozóit abból a célból, hogy olyan típusokat mutasson be a kiállítás megtekintőinek, amelyek magukon viselik a tájjellegnek megfelelő haladó hagyományokat, de ugyanakkor a technikai fejlődés jelenlegi állásának megfelelően a korszerű követelményeket is biztosítják. Általánosságban megállapítható, hogy a kiállításon való részvétel helyesnek bizonyult, mert attól eltekintve, hogy közvetlen értékesítéssel nem foglalkoztak, a gyárilag készített szekerekkel szemben a régi típusok iránti, korábban megnyilvánult idegenkedést sikerült legyőzni, az érdeklődést felkelteni és az egyénileg dolgozó parasztság részéről a vevőszándékot fokozni. Kiállításra került négy kocsi, amely három tájjellegnek felel meg: a dunántúli lőcsösnek, a dunántúli lőcsös fékes kivitelének, az alföldi lőcsösnek és a vasrakoncás lőcsösnek. Bemutatásra került a kocsik átalakíthatósága szálas takarmány szállíthatóságára, mégpedig a nyújtó kicserélésével, melyet az újszerű nyújtószeg-megoldás tesz lehetővé. A fémagy bevezetésénél korábban komoly idegenkedés volt tapasztalható, melynek oka ennek az új szerkezetnek a mezőgazdaságban való alkalmazása és ismeretének hiánya. A Szentendrei Kocsigyárnak a korábbi évekből az úgynevezett „koporsós" kocsik gyártásából eredő rossz hírét sikerült megváltoztatni, mert a gyár által kiállított típusok - bár kisebb kifogások is elhangzottak - a vendégkönyvben levő bejegyzések szerint megelégedést keltettek. Jellemzésképpen idézet az alanti véleményekből: „... a Szentendrei Kocsigyár dolgozói végül belátták, hogy a gazdaságok igényeit úgy elégítik ki, ahogy azt a gazdasági viszonyok megkívánják. A kiállításon szereplő kocsik az eddigiektől eltérően kevés igazítással kifogástalanok." (Csizmadia István, Nagyesztergály áll. gazd.) „... a kiállításon megtekintett kocsik nagyon megfelelőek és kielégítőek, csak sajnos nagyon nehezek és kérjük a kocsigyár vezetőségét, szíveskedjen az egylovasokra is gondolni és gyártsanak ugyanilyen kivitelben könnyebb, egy lóra megfelelő kocsikat." (Berkes János egyéni dolgozó paraszt, Marcali) „... a mezőgazdasági kiállításon látott 1-fogatú kocsik tetszetős kivitelűek, kérem a jövőben egész könnyű, dunántúli dombosvidéknek is megfelelő egylovas, sürüzápos kocsit is gyártani." (Szabó Gyula egyénileg gazdálkodó, Pécs)