A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Dankó Imre: Szabolcsi révek a Tiszán

Szabolcsi révek a Tiszán kereskedelmi szempontból volt jelentős, hanem stratégiai jelentősége is nagy volt. Ennek köszönhetően a különböző háborúkban a tokaji rév rendkívüli jelentőséget kapott (DÉTSHY 1995.). Erről a révről elmondhatjuk, hogy szerepét, a Szabolcs és Zemplén megye közti szállítási kapcsolatait kutatták (PÁLL 1989.) Révje országosan az elsők között volt abban, hogy hídra, méghozzá két hídra - vasútira és közútira - váltott. A ládi rév (Tiszaladány) ma is működik. Tiszaladány és Tiszaeszlár között bonyolítja le a forgalmat. Tokaj árnyékában sajátos szerepet kapott. Elsősorban a tokaji vásárokra-piacokra szállít árut (ANONYMUS 125.). A luci rév (Tiszalúc) addig bírt nagy jelentőséggel, amíg a folyószabályozás nem fosztotta meg a közvetlen partterülettől. Egyébként Alsó-Zemplén révje volt, a Hortobágy, a Nagykunság és Debrecen, valamint környéke áruit közvetítette Dél-Borsodba, Ónod és Miskolc felé (ANONYMUS 126.). Jelentőségével Dobány Zoltán foglalkozott (DOBÁNY 1999.). Természetesen nemcsak az Anonymus által említett révek voltak jelentősek, mégcsak régiségüket tekintve se. ATiszamogyorós-Lónya rév EK-Szabolcsot kapcsolta össze a Beregi részekkel. Az Aranyosapáti-Tiszaadony rév úgynevezett kettős rév volt, mert Aranyosapátiból Tiszaszalkára is vitt egy rév. A Vásárosnamény-gergelyiugornyai rév a vásárosnaményi vásárokon keresztül kapcsolta be Bereg nyugati, a Tisza jobb oldalán fekvő településeit az ország vérkeringésébe. A Kisar-tivadari rév ugyananezt a célt szolgálta, végső soron az ország ÉK-i részét, elsősorban a Szabolccsal szomszédos Bereget kapcsolta be a kereskedelembe. Különös jelentősége volt minden időkben a Dombrád (óntelki)-cigándi révnek. Ezen a réven keresztül vezetett út Sátoraljaújhelybe és tovább Kassára, Terebesre. Ez az út volt a legkeresettebb csíkszállító útvonal. A cigándi rév régen megérett arra, hogy híddal váltsák fel. De erre csak nagyon későn - és akkor is csak egy katonai ponton híd erejéig - került sor. Napjainkban készült el a közúti híd (HAJDÚ 1997. 38-39.). A Tuzsér-zemplénagárdi révnek csak helyi jelentősége van, a Tisza két partjának településeit köti össze. A Balsa-Kenézlő rév eredetileg nagyforgalmú hidas rév volt, most csak csónakos rév, mégpedig a második világháborúban felrobbantott - és azóta fel nem épített - vasúti (kisvasút) és közúti híd valamelyes pótlására. A Tiszalök-tiszatardosi rév összeköttetésben áll a Tiszaladány-tiszaeszlári révvel, illetve az ezekhez vezető utakkal. Külön figyelmet érdemelnek a Polgár-tiszapalkonyai, a Tiszafüred-poroszlói régi és nagyforgalmú révek. Mindkét rév az első olyan tiszai révek közé tartozott, amelyeket hidak (vasúti közlekedéssel is) váltottak fel. Az egykor Szabolcs megyéhez tartozó Tiszadada-taktakenézi, a Tiszacsege-ároktői révekről is szólnunk kell. Mindkét rév ma is működik, hidas révekről van szó. Legújabban, a tiszacsegei és a tiszadadai az idegenforgalom, a turizmus fellendülése kapcsán új feladatokat is kapnak. Természetesen tudjuk, hogy a szabolcsi révekről érdemes volna egy eredeti levéltári kutatásokon alapuló történeti néprajzi kutatást végezni. Olyat, ami kvantitatív eszközökkel és módszerekkel is igazolná, hogy a szabolcsi réveknek mind a folyamszabályozás, mind pedig a szállítás forradalma előtti időkben, mind pedig még ma is, ebben a számukra csökkentett formában, állandó tehnikai változások közepette is nagy jelentőségük van. Nagyon sok helyen szerves kiegészítői a hidakra terelt közúti és vasúti közlekedésnek, szállításnak. 471