A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)
Néprajz - Molnár Sándor: Válogatás a „Rákóczi- és kuruc néphagyományok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” c. könyv kéziratából
Molnár Sándor Szilágyiak, Kormányok, Kovácsok és még sok férfi. Hát ezek az ibrányiak vótak egy pár százan. Innét Tarpára mentek, aztán itt indult meg egy szegény jobbágysereg Rákóczi zászlaja alá. Ibrány (gyűjtötte: Rubóczki Ilona VI. o., adatközlő: Tóth Sándor 74 éves nyugdíjas) Rákóczinak volt egy Bornemissza János nevű hadnagya. Ez a hadnagy egy felvidéki faluból csapatával együtt sok labancot űzött ki. A faluban a hadnagy megszeretett egy lányt. A lánynak volt egy öccse, Matykónak hívták. Bornemissza hadnagy elvette feleségül a lányt. A mennyegző után ismét elment harcolni a labancok ellen. Matykót is magával vitte dobosnak. Később Matykóból is híres kuruc vitéz lett. Tiszavasvári (gyűjtötte: Csorna Júlia VIII o., adatközlő: f) Rákóczi ínségben élt néhány megmaradt hívével Rodostóban. Egyszer elfogta a honvágy, kakukkszó után vágyott. Reggel hallott is a kertből. Széthajtva a bokrot, Mikest vette észre, aki buzgón kakukkolt Ez a monda is azt mutatja, hogy hívei mennyire kedvében jártak Rákóczinak. Szamosszeg (gyűjtötte: Filep Júlia VII. o., adatközlő: Filep Lajos) Rákóczinak volt egy szolgálónője, Czinka Panna, ez a nő a fejedelem lovának fülébe tüzes taplót tett, mert tudta, hogy ez nem ég el hamar és ha a fejedelem megy rajta, lehajítja. Nemsokára el is indult, ment vele egy darabon, s a ló viháncolódni kezdett. A fejedelem nem tudta mi történt a lovával és visszafordult. Nyírmada (gyűjtötte: Gergely Mária VIII. o., adatközlő: Brunnel József 73 éves) Rákóczi Ferenc a csatába készült, mikor a szolgálóleánya Czinka Panna Rákóczi fehér szőrű paripájának fülébe tüzes vasat dugott. Már a csata közepén jártak, mikor a lova megdöglött. Rákóczi leesett, s hű kurucai mentették meg a labancok elől. Nyírmada (gyűjtötte: Bors István VII. o., adatközlő: Vaholics János 60 éves földműves) 1706. Hűvös nyári reggel van. Néhol még lusta kakasok kukorékolása hallik. 8 óra. Jobbágyok igyekeznek a mezőre. A vén Derék Lajos bácsi is igyekszik a fakó lován a Barátba, Mari nénivel, a feleségével. - Hé Ilon, oszt jól végezd itthon a dolgot! - mondja a lányának az apa. Ilon a kapuban áll, s addig nézi a szüleit, míg azokat el nem nyeli a távolság. Aztán sarkon fordul és igyekszik a munka után látni. Szegényes kis házuknál nem sok munka akad. A konyhában nyakába akasztotta kis kötényét, vette a seprűt és kisepregetett. Hamar elvégezte a reggeli munkát és leült egy kicsit falatozni. Kenyér és szalonna volt a reggeli. Kis szabadideje következett, azért hát elindult egy kicsit reggeli pletykára a szomszédhoz, Kalocsaiékhoz. - Jó reggelt, Vilma néni - köszönt illedelmesen. -Jó reggelt, Ilon - szólt az öreg - gyere nézzünk be a faluba. Vóna egy kis dogom a botba. Venni kén egy gumit, meg tudod egy kis ... El is indultak. A templom előtt hangos rivalgás ütötte meg a fülüket. - Hallod Ilon, megint valami portya - szólt az öreg. Közben a labancok ütemesen törtettek előre. Ilon meglátott egy labancot. - Vilma néni! Itt a kulcs, menjünk fel a toronyba! - mondta a lány szívszorongva. A két nő falfehéren megsápadva rohant a rengeteg lépcsőn fölfelé. Végre fölértek. - Vilma néni! Jaj nézzen oda! - Egy labanc vitéz törtetett felfelé a lépcsőn. Ilon megragadott egy régi rozsdás kardot s várta a véget. Közben Vilma néni kezében megrándult a kötél, s a vészharang rekedt hangja túlharsogva a labancok ordításait, szállt a levegőben. A falu végi erdő lombja halkan susogva hallgatta a vészharang érces hangját. Rákóczi fejedelem báránybőr subáján aludt az erdő közepén. Mellette Esze Tamás dúdolgatva dalolt: 442