A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)
Néprajz - Ratkó Lujza: Ezredvégi gondolatok a néprajztudomány értékfogalmáról
Ratkó Lujza fogalmazódtak meg, de mondanivalójuk nem a végső alapelvekre, hanem az emberi, közösségi létezés szintjeire irányul. (Ide sorolhatók például az erkölcsi értékek, vagy a népélet különböző területein alkalmazott szertartások.) Ennél alacsonyabb értékkategóriát képeznek azok a dolgok és jelenségek, amelyek már nem szellemiséggel, hanem csak minőséggel jellemezhetők; ezek formailag ugyan hagyományosak, de már hiányzik belőlük a tradíció eszmeiségét hordozó mögöttes jelentés, mélyebb értelem. (Ide vehetők például az esztétikum különböző kategóriái: a szép vagy a jól elkészítettség értelmében vett jó.) Végül az érték legalacsonyabb szintjét a puszta materialitás képviseli: ezen a szinten az adott tárgyban vagy jelenségben a pusztán mennyiségi vagy funkcionális-praktikus jellemzőkön túl nem jelenik meg semmilyen magasabb eszmei vagy minőségi elem. (Például amikor egy tárgy értékét éveinek száma - régisége -, ritkasága, drágasága vagy csupán praktikus haszna adja.) 10 Az értékelési szempontok hierarchiája Ahogy az értékek között hierarchia állapítható meg, úgy magától értetődően az értékelési szempontok sem egyenértékűek: nyilvánvaló, hogy az a szempont, amelyet vizsgálati tárgyának pusztán a kora (éveinek száma), pénzbeli értéke vagy hasznosságának mértéke érdekli, jóval alacsonyabb rendű annál, mint amelyik ezeknél magasabb rendű kvalitásokat tart fontosnak. Az értékelési hierarchia alsó fokán a mennyiségi és materiális értékeket kereső szempontok helyezkednek el, míg csúcsán a végső princípiumokra rákérdező megközelítési módok. Természetesen a különböző rangú értékeket csak a szintben nekik megfelelő értékelési szempontok képesek feltárni. Erre a törvényszerűségre maga a néprajztudomány a példa, hiszen eddigi értékelő gyakorlata éppen azt bizonyítja, hogy alacsonyabb rendű szempontrendszer csak alacsonyabb rendű értékeket hozhat a felszínre, a magasabb rendű értékek ilyen módon rejtve maradnak. Ebből az is következik, hogy ha a vizsgálat tárgyában semmilyen magasabb érték nem mutatkozik, az nem feltétlenül értéktelenségét jelzi, hanem az értékelési szempont elégtelenségének, nem megfelelő voltának is lehet következménye - hiszen a leggazdagabb jelképiségű tárgyat is lehet vakon vizsgálni. Az értékek skáláját csak az láthatja át a maga teljességében, aki a legmagasabb szempontot birtokolja; érték- (vagy bármilyen) hierarchiát ugyanis csak a legfelső szintről lehet felállítani, a legalsóról nem. Az értékeknek és a szempontrendszereknek ez a hierarchiája természetesen az értékelő irányába is továbbgyűrűzik, hiszen hogy ki milyen norma szerint értékel, ki mit tart lényegesnek, az mindenekelőtt őt magát minősíti. Modernizálódási tendenciák a néprajzban Itt érdemes kitérni arra az egyre erőteljesebb tendenciára, amely a néprajztudományban napjainkban mind szélesebb körben tapasztalható: nevezetesen a kutatási téma és a kutatói szemlélet modernizálódására. Ugyanis - mint fentebb már említettük - a jelenkutatásnak nevezhető újabb irányzatok olyan új, modern kulturális jelenségeket is bevonnak vizsgálódási körükbe, amelyek a klasszikus néprajz számára fel sem merültek volna kutatandó témaként, hiszen nem a népi kultúra részei, s éppen ezért nem is tradicionálisak. Korábban ugyanis legalább a népi kultúrához való tartozás és a hagyományosság fontos kritériuma volt a vizsgáihatóságnak, ami - mint fentebb láttuk - önmagában is egy értékeszme megnyilvánulása volt. Az új utak és módszerek keresése teljes mértékben érthető törekvés, hiszen a modern kultúra rohamos gyorsasággal szorítja ki a hagyományos életmódot és szemléletet még a reliktumterületekről is, és a tradicionális paraszti kultúra belátható időn belül végleg el fog tűnni a történelem süllyesztőjében - vagyis a néprajztudomány alól egész egyszerűen „kicsúszik" vizsgálatának tárgya, fokozatosan elveszíti azt a bázist, amelyen léte alapszik. Ezért próbálja lábát a modernizációs folyamatok közepette megvetni, és a változó körülményekhez alkalmazkodva olyan új kutatási témákat keres, amelyek vagy a hagyományos kultúra felbomlásával és Természetesen ezek olyan rugalmasan alakítható alapkategóriák, amelyek újabb szempontok alkalmazásával tovább árnyaihatók és pontosíthatók.
