A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Némethné Dikán Nóra: Egy dokumentum-sorozat megszületésének története. Az 1956. október 26-i nyíregyházi tüntetés

Egy dokumentum-sorozat megszületésének története Délután négy óra tájban, amikor a tömeg elindult a börtönhöz, Szilágyi László, Kollonai Béla és Molnár Jenő még egy rövid ideig ottmaradt a városi tanácson, mert előzőleg megbeszéltek, hogy a rádióban egy felhívást adnak közre, ahol beszámolnak arról, hogy mi történt Nyíregyházán. Mielőtt a rádióhoz indultak volna, Kollonai javaslatára úgy határoztak, ők is elmennek a börtönhöz, remélték, hogy megakadályozhatják a rombolást. Tanakodásukkal azonban időt veszítettek, mire odaértek a börtönhöz addigra a rabokat már kiengedték. Erre felkapaszkodtak az egyik teherautóra és visszamentek a városi tanácsra. Itt Szilágyi az erkélyről ismételten beszédet mondott a téren tartózkodóknak. Elmondta, sok bűnt követtek el a 12 év alatt Magyarországon. Ezt ki fogják javítani és kijelentette, hogy már eddig is tettek lépéseket, pl a börtönből kiszabadították a foglyokat. Győzött a forradalom, s most mindenki menjen haza és hallgassa a rádiót, mert az ideiglenes munkástanács intéző bizottsága felhívást fog intézni a lakossághoz Bemutatott Szilágyi egy idős asszonyt az erkélyről azzal, hogy itt áll egy politikai fogoly, ilyen embereket ítéltek el. Az idős asszonyt beszéltették. A tömegből kiáltások hangzottak el, mi lesz az oroszokkal. Szilágyi László azt válaszolta, hogy mindent elfognak intézni, mert már jó kezekben van a város sorsa és intézkedni fognak, hogy az oroszok ne menjenek a városon keresztül. A rendőrségtől a városi tanácsra visszatérő Rácz István szintén mondott beszédet a városháza erkélyén, bejelentette a rendőrség átállását és felszólította a jelenlévőket, hogy a rendfenntartása érdekében jelentkezzenek nemzetőrnek. Rácz István a városi tanácson maradt, különválva Szilágyi Lászlótól és csapatától, s elkezdte a polgárőrség szervezését, mint ahogy abban a rendőrségen megállapodtak. Szilágyi László, Kollonai Béla és Molnár Jenő az ideiglenes munkástanács néhány küldöttjével a városházáról átment a József Attila Kultúrházba, s a hangosbemondón keresztül többször felszólították a téren gyülekezőket, hogy szüntessék be a csoportosulást, térjenek haza, mert az ideiglenes munkástanács megalakult. A rádión keresztül közvetíteni fogják a megszövegezett felhívást, figyeljék a nyíregyházi adót. A büntetés-végrehajtási intézet fegyvereit a börtön kiürítése után a rendőrség átvitte a szemben lévő kapitányság épületébe. A koraesti órákban egy csoport jött a főosztály elé és követelte, hogy a BVR fegyvereit Oláh Sándor r.százados adja ki a tüntetőknek. Oláh elutasította a kérésüket. Bár Oláh szds.-t ezért a tüntetők az akkor már a polgárőrség szervezésével foglalkozó Rácz István elé kísérték, de ő nem tágított elhatározásától. A polgárőrség felállítása A Rácz István vezette küldöttség és a rendőrtisztek közötti tárgyalás során szó volt arról, hogy a rendőrök félnek, nem mernek kimenni a tömeg közé, ezért Ráczék adjanak segítséget a rendőrségnek, hogy a közbiztonsági szolgálatot a rendőrök melléjük beosztott civil személyekkel együtt láthassák el. Megállapodtak, hogy a felállítandó polgárőrség tagjait a forradalmi tanács fogja kiválasztani a jelentkezők közül. A rendőrkapitánysággal tárgyaló bizottság tagjai (Pintér István, Dandos Gyula, Harangi János vasutas és Rácz István) a városi tanács elé érve, ahol több fiatal ember tartózkodott, azonnal megkezdték szervezni köztük a polgárőrséget. Rácz 25-30 személyt (köztük számos középiskolás diákot) írt össze a városi tanácson, akik vállalkoztak a polgárőri szolgálatra és ellátta őket ideiglenes megbízólevéllel. A polgári személyek már október 26-án este a rendőrök mellett járőrszolgálatot láttak el, igaz ekkor még fegyvertelenül. Rácz István a polgárőrök parancsnokának Kabai Dezső kútfúrómestert, a Szabadságharcos Szövetség egykor titkárát jelölte ki. Kabai, akinek munkahelye az Irodaházban volt, az éppen ebédelni készülő munkatársaival együtt az épület előtti téren nézte végig a csillag leszerelését. Ettől kezdve ott volt a lovas szobor ledöntésénél, a nyomda előtt a röplapok kinyomtatására várakozók között, a városháza előtti nagygyűlésen, elment a börtönhöz gyakorlatilag a tüntetés minden helyszínén jelen volt. Barátaival együtt Kabai is beállt a szerveződő nemzetőrség soraiba és Rácz Istvántól megkapta az első feladatot, hogy Visnyik József hadnaggyal menjen ki a laktanyába és kérjenek 30 katonát a rend fenntartására. 383