A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Némethné Dikán Nóra: Egy dokumentum-sorozat megszületésének története. Az 1956. október 26-i nyíregyházi tüntetés

Némethné Dikán Nóra A rendőrség bejelenti, hogy egyetért és támogatja a forradalmi követeléseket A rendőrség és a vele szemben lévő börtön közötti részt mintegy kétezer ember lepte el, s a tömeg fenyegető magatartást tanúsított. Ezért Végh György ávh-s őrnagy (a rendőrkapitány helyettes vezetője) utasította a polgári ruhába öltözött Dobronyi szds.-t, hogy keressen összeköttetést a tüntetés vezetőivel és egy bizottság jöjjön be a rendőrség épületébe tárgyalni. Rácz István, aki egy Harangi János nevű vasutassal sietett a börtönhöz vonuló tömeg után, a hozzá csatlakozó diákjával, Dandos Gyulával és Pintér István volt honvéd alezredessel együtt bebocsájtást nyert a rendőrkapitányságra, mint a tárgyaló küldöttség tagjai. A rendőrség részéről Végh György őrnagy, Oláh Sándor szds., Petényi József szds. és még néhány rendőrtiszt vett részt a megbeszélésen. Végh őrnagy elmondta, hogy politikai fogoly nincs a főosztályon. Egy személy van őrizetben, de az is köztörvényes. A küldöttség a tárgyalásra magával hozta a debreceni egyetemisták 12 pontos követelését, ennek az elfogadásáról tárgyaltak. A rendőrtisztek nem találtak semmi kivetnivalót a követelésekben, mert úgy érezték, hogy ugyanazokat tartalmazzák, mint országos viszonylatban mindenütt - a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról; független, önálló és semleges Magyarországot; az életszínvonal emelését; a többpártrendszer bevezetését; a Kossuth-címer visszaállítását - ezért elfogadták. Majd a tárgyaló csoport tagjai kivonultak a kapitányság épületének erkélyére és bejelentették, hogy a rendőrség támogatja a forradalmat. Elsőnek Oláh szds. beszélt, figyelmeztette a tüntetőket, hogy a főosztály épületébe senki be nem mehet, ők nem lőnek a népre, de ne próbáljanak provokálni. Beszéde kezdetén a tömegből valaki felkiabált, hogy ha átálltak, akkor miért van Oláh szds. sapkáján csillag, mire Oláh sapkájáról a csillagot leszakítva ledobta. Amikor a rendőrség épülete elé érkeztek a tüntetők sem az ávh-sok, sem a rendőrök sapkáján már nem volt vörös csillagos jelvény, helyére nemzetiszínű kokárdát tűztek. Ezt még Végh őrnagy rendelte el, ő szerezte be a kokárdákat is. Oláh százados után beszédet mondott Rácz István tanár és Dandos Gyula negyedikes gimnazista. Rácz István az erkélyen bejelentette, hogy a rendőrség teljes létszámmal a forradalom mellett áll és hogy az illetékes államvédelmi és rendőrségi vezetőkkel megállapodtak, hogy felül fogják vizsgálni a börtönben lévő politikai foglyok ügyét és kifogják őket engedni. A foglyokkal kapcsolatos tárgyalásokra azonban nem került sor, mert a beszéd közben a tömeg a börtönt megrohanta. Rácz után Végh György őrnagy is szólt a tömeghez, hogy az eléjük terjesztett követelésekkel a rendőrség egyetért és közölte, hogy semminemű tüntetésbe nem avatkoznak bele. Ugyanakkor tehetetlenül nézték, amint a tömeg behatolt a börtönbe. A rendtőrtisztek kísérletet tettek, hogy tárgyalásokkal elejét vegyék annak, hogy a tüntetők erőszakkal betörjenek a börtönbe. A börtön épületétől kb. 10-15 méterre egy civilruhás rendőr százados agitálta a tüntetőket, hogy alakítsanak egy bizottságot, amelyik megvizsgálja, vannak-e a börtönben politikai foglyok és csak azokat engedjék ki. A bűnözőket pedig tartsák továbbra is bent. A tömeg azonban berontott a börtönbe és onnan válogatás nélkül mindenkit (147 elítéltből állítólag 3 volt politikai) kiengedtek. Tomasovszky András motorkerékpárral szintén a tüntetők után vitette magát, gondolva, hogy mint az a stúdiónál és a Damjanich laktanyánál történt, sikerül rávennie a tüntetőket, hogy alakítsanak egy bizottságot és tárgyalás útján szerezzen érvényt követeléseiknek. Tomasovszky azzal veszített időt, hogy az ügyészség épülete felől akarta megközelíteni a börtönt, de onnan nem volt átjárás. Mire a Béla utcán keresztül odaért, a tömeg már a második emeleti cellákat nyitogatta. Miután a kiszabadított rabok elvonultak, Gulyás István és Visnyik József honvédtisztek a börtön udvarra bemenve találkoztak Tomasovszky Andrással. Majd együttesen Herpai Gábor börtönőr vezetésével végignézték a börtön celláit és szemtanúi voltak, hogy az ablakok be voltak verve, a raktárban az iratok szétszórva és összetépve, a berendezések megrongálva szanaszét hevertek. A rabok kiszabadítása után a tüntetők részben szétszéledtek, részben visszatértek a városi tanácshoz. A kiszabadított rabok egy csoportját is felültették a teherautókra és a városházára szállították.