A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Szabó Sarolta: A fényképészet kezdeti Nyíregyházán

A fényképészet kezdetei Nyíregyházán Kolonics Béla 1904-ben nyitotta meg műtermét a Városház utca 10. szám alatt. 1904 októberétől a Nyírvidékben folyamatosan jelentek meg hirdetései.

19 Műterme nem sokáig működött, mert 1905 novemberében eltávozott a városból „s magáról azóta hírt nem hallatott" - számolt be róla a Nyírvidék november 25-i száma. Vadnay István 1905-ben váltotta ki a fényképészipart (IPARLAJSTROM 2. köt. 1905-1918.), műterme az Iskola u. 3. sz. alatt volt. 1907. szeptemberében eladta a műtermet Malachovsky Istvánnak.

20 Sajnos gyűjteményeinkbe Kolonics és Vadnay felvételeiből ezideig egy sem került még be. Malachovsky István 1889-ben született, 1907-ben váltott önálló fényképészipart (IPARLAJSTROM 2. köt. 1905-1918.), még ebben az évben a Vadnaytól átvett műteremben (Iskola u. 3.) megkezdte működését. A fényképészeti tevékenység mellett „amateur cikkek árusításával' is foglakozott (EWA 1910.). 1912-ben önállóságát feladva Hunyady Istvánnal társult, akinek a műterme a Kallói úton volt. Társával a századelő első évtizedének népszerű családi fényképésze volt (MARGÓCSY 1989. 92.). A műtermet ők még ritkán hagyták el, de már készítettek fényképfelvételeket a szabadban is (eseményekről, épületekről) (7-8. kép). 1908-1912 között kilenc fényképész kért működési engedélyt. Róluk - egy kivételével - a nevükön kívül mást nem tudunk (IPARLAJSTROM 2. köt. 1905-1918.). Koloska József, Szlivka Mihály, Tálas Géza, Brezina András mint gyorsfényképészek kértek iparengedélyt 1908-ban, illetve 1910-ben, Kardél Sándor, Király János, Gloviczky József fényképészek 1911-ben, Szabó Miklós, Eisner Gyula 1912-ben. Közülük Gloviczkynek sikerült saját műtermet nyitnia. Gloviczky József 1883-ban született Nyíregyházán, a fényképészetet Hunyady Lászlónál tanulta. Az inasévek után Ausztria nagyobb városaiban bővítette ismereteit. 1911-ben jött haza és nyitotta meg műtermét. 1914-18 között katonáskodott. A harctereken sok felvételt készített az ezredalbum részére. Civil életében főleg műtermi felvételeket készített, sok iskola nála rendelte meg az iskolai tablóképeket, de a város életében fontos eseményeket is megörökítette (pl. a kormányzó látogatása, a Hősök szobrának leleplezése stb.). Műterme először a Zrínyi Ilona u. 3. (Csengery-ház) alatt volt, majd 1936-ban átköltözött a Zrínyi Ilona u. 2. számú házba,

21 ahol az emeleten volt a műterem és a lakás is (ma a római kat. plébánia épülete). 1945-ben hunyt el, a műtermet felesége, majd a hadifogságból visszatért József fia vitte tovább.

22 A Gloviczky-műteremben nagyon sok felvételt készítettek, gyűjteményeinkben a legnagyobb számban az ő fényképei találhatók (9-10. kép). Ruzicska Gyula debreceni székhelyű fényképész Nyíregyházán 1913-ban nyitott fényképész fióküzletet (IPARLAJSTROM 2. köt. 1905-1918.). A mai Hősök terén álló egykori Royal szálló szecessziós épületének tetőterében működött a műterem, amely tetővilágításával az akkori viszonyok között a legmodernebbek közé tartozott. Az épület 1909-ben épült, a település első kétemeletes háza volt (MARGÓCSY 1986. 181., 184.). 1919-től Zsiska János dolgozott benne. Fodor József \914-ben váltotta ki az iparengedélyt. Fényképész műterme a Luther utcán volt (ma Iskola u.). 1920-ban beszüntette tevékenységét, a műtermét eladta Friss Ellának. 1921-ben ismét kiváltotta a fényképészipart (IPARLAJSTROM 5. köt.), de a forrásokból nem derül ki, hogy hol folytatta tovább tevékenységét (11. kép). 1914-ben még ketten kértek iparengedélyt e szakmára: Gróh Viktor és Márton Sámuel. 1916-ban Galambos Géza és Ferkó József 'közösen kérték az iparengedélyt, 1918-ban Reich Arnold neve szerepel az iparlajstomban (IPARLAJSTROM 2. köt.). A Nyírvidék 1919. októberi száma tudósít arról, hogy ismét fényképészeti műterem nyílt a Royal szálló felett. Zsiska János fényképész dolgozik benne.

23 Tevékenysége nem tartott hosszú ideig, még egy fél év sem telt bele s a műtermet már Soltész Kálmán vette át.

24 Soltész 19 Nyírvidék XXV: 43. 1904. október 23. 7. 20 Nyírvidék XXVIII: 37. 1907. szeptember 15. 5. 21 Szabolcsi Szemle A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör Kiadványa, Nyíregyháza VII: 1-4. 1940. 190. 22 Varga Csabáné szül. Gloviczky Éva közlése. 23 Nyírvidék XL: 234. 1919. október 19. 4. 24 Nyírvidék XLI: 42. 1920. február 21. 3.