A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Margócsy József: Értelmiségi társulás a polgárosodó Nyíregyházán. 1831-ben szervezkedik a Magyar Olvasó Társaság

Margócsy József 3. kép A működést jóváhagyó tanácsi határozat 1833. január 18-án. Az emlékeztető irat hátoldala Abb. 3 Der die Zulassung beinhaltende Ratsbeschluss vom 18. Januar 1833, Rückseite des Promemoria Az összesen nyolc oldalnyi kézirásos dokumentum hat és fél oldalas szövege a fenti, a 7. és 8. oldalon találhatók az aláírások. Az irat afféle emlékeztető az 1831. december 8-án tartott „öszveállás" megtörténtéről. Akkor nyilvánították ki részvételi szándékukat a Társaság megalakítására és az alap-rendszabályok összeállítására. Ez a nap volt az ab űrbe condita, már itt meghatározzák, hogy az évi közgyűléseket később is mindig ezen a napon tartják majd. A kidolgozott szöveg négy nap múlva készült el és december 11-én írták alá. így természetesen még nincs valóságos megalakulás, tisztikar választás, hiszen ahhoz még engedély kell a hatóságoktól. A korabeli feljegyzések szerint ezek megérkezése után - a szervezkedési nap évfordulóján - 1832. december 8-án valóságosan megalakult a Társaság. Elnökké Inczédy Györgyöt választották és a tervbe vett vezetőségi tisztségeket is betöltötték. Ezt Nyíregyháza város tanácsa - mint felügyelő hatóság - hivatalosan is tudomásul vette 1833. január 13-i ülésén. Az 1832. induló évszám minden várostörténetben szerepel. Majd az 1849. évi betiltást követő évtized végén, amikor már engedélyeztek egy hasonló - vagy részben hasonló - célkitűzésű szervezkedést, a megindult Casinó Egyesület bélyegzőjében is az 1832. évszámot találjuk. Kiindulásul vegyük közelebbi vizsgálat alá az első „vállalkozók" aláírásos listáját, bizonyos közelebbi eligazítást is adó csoportosítással. Ügyvédek (6 fő): Galánek (később: Galánffy) János, akkor városi főjegyző, Inczédy György, a nemesek főhadnagya, dráskótzi Dráskótzy János, Sztruhár (később: Báthy) Károly, Martinyi Sámuel, Jármy Menyhért. 344