A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Ulrich Attila: A tokaji uradalom majorsági gazdálkodása és pénzbevételei a XVII. században

Ulrich Attila 2. táblázat: A tokaji uradalom gabonatermelő majorságainak nagysága kassai köbölben (1636-1701) 1636* 1640 1688 XVII. sz. vége** 1701 Tarcal 201 201 Keresztúr 540 120 Rakamaz 1090 1000 1800 1800 1800 Vámosújfalu 340 kereszt 5 0 Vencsellő 900 Tímár 38 Ladány 370 Tarján 48*** Zelemér 1600 Hosszúpályi 200 * Az 1636-os adatok mennyisége kalangyában értendő. A „XVII sz. vége" meghatározást a MOL U. et С. 59/6 év nélküli összeírásainak egyik jól elkülöníthető részéből készítettem, amelynek jellege a meghatározott időszakra enged következtetni. A tiszatarjáni határon majorságföld nem volt, de a nyilas osztáskor szoktak a földesúrnak 24-24 köblös őszi és tavaszi vetésre való földet foglalni, és ezt művelik. 3. táblázat: A tokaji uradalom majorságrétjeinek kiterjedése szekérben és ölben (1636-1701) 1674 168« » 17. sz vége 1701 szekér öl szekér öl szekér öl szekér öl Tokaj* 50 15 65 92 Tarcal 100 100 Keresztúr 32 32 Rakamaz 12 600 70 400 Vámosújfalu 10-12 100 36 Vencsellő 30 400 Tímár 80 60 Ladány 1000 25 25 Zelemér 100 Szada** 2 db. 2 5 Tedej*** 1000 Büd 6 Berzék 8 Tokajnak nem a saját territóriumán voltak rétjei, hanem Rakamazon, és a Bodrogközben. 1674-ben Szadán az összeíró csupán az allódiális rétek számát jelölte meg. A tedeji rétaliódium 1000 szekér feletti termésre is képes volt 1688-ban. l.kép A tokaji uradalom 7000 pénzbevételei 6000 és kiadásai 5000 a XVI. században, illetve a XVII. század végén 4000 Fig. 1 3000 Receipts and expenses 2000 of the Tokaj estate 1000 in the 16

th с and 0 at the end of the 17

th с 1570 1574-5 1575-6 1674 1679 1690 • bevétel • kiadás 320