A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Németh Péter köszöntése - Nagy Ferenc: Péter mester

Peter mester Nincs igazuk azoknak, akik a megye tudományos életéből hiányolják a színes egyéniségeket! Persze ma, a computer-tomográfok világában nem a homokfutón száguldozó, zsebkéssel szürkehályogot operáló, kurgánok titkát kutató ember számít különcnek, a közélet sajátos színfoltjának. Nem is a Krúdy világát maga köré varázsolni igyekvő, egyfajta álomvilágban élő örök utazó. Sokkal inkább az, aki a többnyire hátrányunkra változó világban is képes megtalálni azokat az értékeket, amelyek még megőriznek valamit a valódi emberi közösségből. A fülünkre ragasztott mobiltelefonok világában is a „vox humana" varázsával hatnak, közvetlenné és személyessé teszik mindazt, ami századokon keresztül az volt, amit a gyorsuló, anyagiasuk világ darabokra szaggat. Elmúlt már harminc esztendeje, hogy Péter mester az ország másik végéből Szabolcsba érkezett. Régészhez illően előbb az okleveles forrásokkal, régészeti lelőhelyekkel ismerkedett meg. A rakamazi „aranyszablyás" honfoglalás kori temető, a szabolcsi földvár és templom régészeti feltárása, a Mező Andrással közösen készített történeti-etimológiai szótár igazolta szakmai felkészültségét, igényességét. Aztán szinte egyik napról a másikra, „rászakadt" a vezetés gondja, új kihívásokkal kellett szembenéznie. Meg kellett teremtenie a megyei múzeumi hálózatot. Szerencsés kézzel válogatta össze munkatársait, mert kizárólag csak a szakmai szempontok számítottak. Erdész Sándor, Farkas József, Szalontai Barnabás, Makay László, Babus Jolán, Hunyadi József, Gombás András az első nagy generáció, a múzeumalapítók, múzeumteremtők köre. Hány kedves anekdota, írók tollára kívánkozó történet fűződik ezekhez az évekhez, míg az iskola pincéjében, tsz-pajtában tárolt régészeti, néprajzi anyag méltó helyre kerülhetett. Péter mester ezekben az években vált közéleti emberré, ezekben az években teremtette meg azt a sajátos kis világot, mely rá jellemző. Ennek egyik tartóoszlopa a tökéletes tájékozottság a megyebeli, de az országos történéseket, eseményeket illetően is. A tudományos, művészeti, irodalmi, színházi rendezvények állandó résztvevőjeként hamarosan mindenkit megismert, mindenről tudott. Híresen jó memóriájában nemcsak a települések, a meghatározó nemesi családok első okleveles említéseit volt képes tárolni, hanem folytonosan szélesedő ismeretségi körének minden fontos momentumát. A pártállami időkben szokatlan módon az egyházak vezetőivel is élő kapcsolatot tartott. A múzeumi kiállítások, rendezvények az értelmiség teljes körének találkozóhelyévé váltak és egyre több alkalommal jelentek meg azon párt és állami vezetők is. Jellegzetes, az 1950-es éveket idéző aktatáskájában évről évre vastagabb lett az a határidőnapló, melybe akkurátus pontossággal minden fontos dolgot feljegyzett. Kecskeszakálla, furcsán ringó járása, hanghordozása, közvetlen modora is segítette azt, hogy a nyíregyházi közélet ismert alakja legyen.