A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)
Régészet - Kristó Gyula: Szabolcs vezér
Kristó Gyula Hogy ezt a megoldást Anonymus munkája több más helyén is alkalmazta, annak igazolására két példát említek. A névtelen jegyző a 6. fejezetben elmondta, hogy „Horka apja Tétény, akinek fiai Gyula és Zombor voltak, akiktől a Maglód nemzetség származik" (SILAGIVESZPRÉMY 1991. 42.). Már 1988-ben rámutattam arra, hogy a középkorban a váci egyházmegye területén létezett egy Gyula-Zombor nemzetség, amelyet Anonymus másik néven Maglódnak nevezett, Tétényt pedig alkalmasint azért keverte bele a dologba, mert a Gyula-Zomborok birtokaitól nem messze állt Tétény falu. Anonymus a 6. fejezetben Pest környéki nemzetségről szólt, és talán még maga sem gondolt ekkor arra, hogy Erdély honfoglalás kori történetéről is ír majd. Amikor viszont mégis így döntött, a váci egyházmegyei nemzetség őseiül megtett személyeket áttette Erdélybe (KRISTÓ 1988. 18-19.), s ezt írta: „Tétény pedig nemzette Horkát, Horka nemzette Gyulát és Zombort, Gyula nemzett két leányt, akik közül az egyiknek Karold, a másiknak Sarolt a neve, és Sarolt volt az anyja Szent István királynak, Zombor pedig nemzette a kisebbik Gyulát, Bolya és Bonyha apját" (SILAGI-VESZPRÉMY 1991. 78.). E genealógia első fele a Pest környéki Gyula-Zomborok történetéből való, a másik része viszont az erdélyi Gyulákéból, a két ágat Anonymus névmegfelelés miatt kötötte össze azért, mert a Gyula személynév mindkét család történetében előfordult. Ugyanaz az eljárás ez, mint amit a névtelen jegyző Szabolcs esetében alkalmazott. Az egyik esetben a dunántúli Szabolcs birtokból életre keltett Szabolcs vezér nevét a névazonosság alapján vitte át a Tisza menti Szabolcs várra, itt pedig a Pest környéki Gyula-Zomborok - valós vagy fiktív - személyneveit a Gyula név megfelelése alapján helyezte el az erdélyi Gyulák családfáján. Ugyanez a helyzet a kun vezérként szerepeltetett Böngér fia Borssal is. Előbb a Boldva folyó mellett emeltetett vele várat Anonymus, amelyet a helyiek kicsiny volta miatt Borsodnak neveztek el, majd ugyanezzel a Borssal a Garam folyó vidékén építtetett saját nevéről elnevezett erősséget (SILAGI-VESZPRÉMY 1991. 48., 66., 86.). Az előbbi vár Borsod, az utóbbi Bars megye központja lett. Anonymus ezeket a „játékokat" azért tudta eljátszani, mert több, illetve sok azonos hangalakú személy- és helynév volt 1210 táján a Kárpát-medencében, és így egyet-egyet kiválasztva azokat az ország más részein is fel tudta használni. Ezzel elérte azt, hogy viszonylag korlátolt számú, legtöbbször maga által életre keltett személy a honfoglalás több fázisában is fiktív szerephez jutott. A fentiek alapján arra a következtetésre kell jutnom, hogy Szabolcs honfoglaló vezér nem létezett. Alakját Anonymus a Csákok birtokában levő (Puszta-)Szabolcs helynévből teremtette meg (és nem hősénekben hallotta, nem hagyományból merítette); vele akarta bizonyítani, hogy a Csákok közép-dunántúli (Vértes hegység és Velencei-tó környéki) birtoktömbje ősi, a honfoglalásig visszamenő szerzemény. Szó sem lehet tehát arról, hogy Szabolcs vezér valóságos törzsfő, sőt a kabarok főnöke lett volna. E Szabolcs apjává a névtelen jegyző a szintén soha nem létezett Elődöt (az őst, a felmenőt) tette meg. Mivel azonban volt Szabolcs nevet viselő vár a Felső-Tisza mentén, Anonymus e - dunántúli illetékességű - Szabolcs személyt a tiszai Szabolcs vár névadójává is megtette. A honfoglaló Szabolcs vezér szobra tehát nem valós történeti személynek, hanem az anonymusi furfangnak, a gestaíró leleményének állít emléket. Ezt a tényt az sem befolyásolja érdemben, hogy a dunántúli (Puszta-)Szabolcsnak és a tiszántúli Szabolcs várnak is egy-egy Szabolcs nevű személy volt a névadója. Hogy ők kik voltak, nem tudjuk. A dunántúli Pusztaszabolcs esetében talán egy XI-XII. századi Csák nembeli Szabolcs nevű személy (aki jelentős figura aligha lehetett, hiszen a Csák nemzetség jobbára XIII. századból ismert tagjai közül egyik sem viselt Szabolcs nevet), a tiszántúli Szabolcs esetében pedig feltételezhetően a várispánság első contest, ugyanis Szabolcs vár nevével már a XI. század második felében két ízben is találkozunk (NÉMETH 1997. 169.). 268
