A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Kobály József: Néhány adat Kárpátalja honfoglalás és Árpád-kori leleteiről

Néhány adat Kárpátalja honfoglalás és Árpád-kori leleteiről problematikusnak, mert a többi tárgyhoz képest fiatalabb típust képvisel. Voltak olyanok is, akik éppen a sarkantyú alapján a XIII. század derekára keltezték a salamoni leleteket (NAGY 1913. 273.). A leletek elemzése kétségtelenné teszi, hogy egy részük nem tartozik a honfoglalás és kora Árpád-korhoz. Ilyen a taréjos vassarkantyú, amely legkorábban a XII. század végén XIII. század folyamán jelentkezik (NAGY 1898. 61., KIRPICSNYIKOV 1973., 67-70.). Az öntött, áttört, masszív bronz szíjvég római kori. A többi tárgy a kétélű vaskard alapján a X. század második felére keltezhető (a kardhoz lásd KOVÁCS 1995. 174.). A salamoni temetővel kapcsolatban még egy problémát fel kell vetnünk. A Salamon tőszomszédságában fekvő Ágcsernő (Cierna nad Tisou, Trebisovi járás, Szlovákia) határában 1951-ben a Nagyréti dombon földmunkák során a vasút mellett ugyancsak honfoglalás kori sírokra bukkantak (PÁSTOR 1952. 485-487.), s a leletek között itt is volt egy kétélű kard (PÁSTOR 1952. 500-501., RUTTKAY 1975.135-136. Abb. 8:1., KOVÁCS 1995.153., 156. Abb. 1:1.). A salamoni leletek a község nyugati, az ágcsernőiek a falu keleti határából kerültek elő. Bár két X. század második felére keltezhető köznépi temető nem zárható ki egymás szomszédságában, mégis komolyan fontolóra kell vennünk, hogy egyazon temetőből származnak a leletek. A salamoni leletek (11-12. kép): 1. Minimum 10 darab összerozsdásodott nyíícsúcs. Töredezettek. H: 5-9,5 cm. 2. Kétélű vaskard markolatán gombbal, fahüvely maradványaival. H: 93 cm, Sz: 8 cm, a keresztvas H: 15 cm. 3. Bőrszíj része. H: 29 cm, Sz: 2 cm. 4. Öntött, recézett felületű, lekerekített végű bronz szíjvég. H: 3,5 cm, Sz: 1,7 cm. 5. Bronzkarika. Átm: 3 cm. 6. Küllős szíjelosztó bronzkarika. Átm: 3 cm. 7. Négy körte alakú, bordás talpú kengyel. Méretük és formájuk alapján három különböző sírból származnak. 16,5x16,5 cm, 17,3x13 cm, 16x13 cm, a negyedik töredékes, H: 16,2 cm. 8. Szimmetrikus szájvasú csikózabla. H: 15,5 cm (eredeti állapotában 29-30 cm volt). 9. Zabla bronz oldalpálcája. H: 16,9 cm. 10. Egyélű nagy vaskés, vége csonka, nyelén két nitt. H: 41 cm. 11. Egyélű, erősen töredezett vaskés. A honfoglalás kori leletekhez nem tartozó tárgyak: 1. Taréjos vassarkantyú. Csonka. 2. Áttört testű, masszív, gravírozott öntött bronz szíjvég. H: 3,9 cm, Sz: 3,3 cm. 3. Vaspatkó. KHM ltsz. B3-608/1-24, 609. Irodalom: SZÁRAZ 1896., LEHOCZKY 1912. 87-88., EISNER 1925. 53., 58., PASZTERNAK 1928. 192., HAMPEL 1905. I. 190., 250., 838., 850., II. 682-685., III. 440., EISNER 1933. 250., BERNYAKOVICS 1957. 437., FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 65., KOVÁCS 1995. 174., RUTTKAY 1975. 135-136. Abb. 8: 1. 17. Szolyva (Szvaljava, Szvaljavai járás) - Keresztes halom Kisebb X. századi temető (?) részlete. Szolyva nyugati határában, a Latorca völgyében, a Verecke felé vezető országút jobb oldalán található egy kb. 34x24 m átmérőjű és 2,5 m magas halom. 1870 előtt néhány évvel a helybeliek a halom közelében egy vaskardot találtak (LEHOCZKY 1870.201-202.). Lehoczky ugyancsak még 1870 előtt próbaásatásokat végzett. A halom feltehetően központi részén egy aknaszerű, kb. 1,5 m mély gödröt ásott, ám - mivel a rétegek fel voltak dúlva, s szén és durva cserép volt mindössze a zsákmány - a kutatással felhagyott. 1870. június 24-én Lehoczky újra hozzáfogott a Keresztes halom feltárásához. Ezúttal észak-déli irányban egy 95 cm széles kutatóárkot ásatott úgy, hogy az árkot a két végéről a halom közepe felé termelték ki. Mint utóbb kiderült (FETTICH 1935. 78.) nem egy, hanem két honfoglalás kori sírra bukkantak. 213