A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Kobály József: Néhány adat Kárpátalja honfoglalás és Árpád-kori leleteiről

Kobály József A II. világháború idején a régészeti kutatás (elsősorban az ásatások) csaknem teljesen megszűnt. Témánkkal kapcsolatban csupán annyit jegyezhetünk meg, hogy 1943-ban a Lehoczky Múzeum (Munkács) igazgatója Jankovich József

3 László Gyula felkérésére kisebb cikkben összefoglalta és közölte a múzeum honfoglalás kori leleteit (JANKOVICH 1943.), Szova Péter pedig kis kötetben az Ungvárról származó Árpád-kori anyagot publikálta (SZOVA 1943.). 1944 őszén Kárpátaljára bevonult a Vörös Hadsereg, s a vidék az 1945-ben megkötött szovjet-csehszlovák szerződés értelmében a Szovjetunióhoz, s ezen belül Ukrajnához került. Ezzel kezdetét vette a harmadik - „szovjet" - korszak a magyar honfoglalás és Árpád-kori leletek kutatásában. Ez az időszak egészen az 1980-as évek végéig - az 1990-es évek elejéig tartott, formálisan Ukrajna függetlenségének 1991. augusztus 24-ei kikiáltásáig. A kárpátaljai régészet fejlődésében fontos, ám ellentmondásos időszak volt, melyre rányomta bélyegét a kor ideológiája, s ez különösen igaz a honfoglalás és Árpád-kor emlékeinek kutatására. A szovjet korszakban a Kárpátalján dolgozó régészek hatalmas mennyiségű anyagot gyűjtöttek össze, új telepek százait fedezték föl, de a témánkhoz kötődő anyagok kutatása, elemzése szünetelt. Elméleti téren jelentős visszaesés tapasztalható nemcsak a csehszlovák korszakhoz képest, hanem még a XIX. századhoz viszonyítva is. A honfoglalás kori leletek teljesen kikerültek a kárpátaljai régészet vérkeringéséből, az Árpád-koriak pedig az ún. „óorosz" elnevezést kapták, s így esetleges magyar etnikai jellegük is „elveszett" (lásd A BOLDOGSÁG 1975. 5-16., BALAHURI-PENYAK 1976., ARHEOLOGICSESZKIJE 1982. 109-121.). A 80-as évek közepén egy orosz régész, V.A. Bobkov a beregszászi járás területén fekvő Csorna községben honfoglalás kori temetőre bukkant és 1986-1987-ben ennek egy részét feltárta. Bobkov új korszakot nyitott a kárpátaljai honfoglalás kori régészetben, s egyúttal bizonyította, hogy téves az az évtizedeken keresztül hangoztatott vélemény, hogy a honfoglaló magyarok nem telepedtek le a mai Kárpátalja területén, hanem csupán átvonultak itt (BOBKOV 1992. 117119.). Sajnálatos módon az ő neve hamarosan feledésbe merült, s az ásatások is félbeszakadtak. 3 Életére és tevékenységére vonatkozóan lásd KOBÁLY 1998b. 117-129. 24" 1. kép A katalógusban szereplő lelőhelyek Abb. 1 Die im Katalog vorkommenden Fundorte