A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Istvánovits Eszter: Korai szláv település maradványai Kisvárda határában

Istvánovits Eszter A korai szláv telep jelenléte Kisvárda határában felveti a továbbélés kérdését is. A régészeti anyagban a kontinuitás a Felső-Tisza-vidék leletanyagában nem bizonyítható. A VIIIIX. századi szemcsés, korongolt kerámia a kisvárdai telep leletanyagából (s általában a hasonló korú telepekről) hiányzik vagy minimális. E vidéken a két korszak edényművessége, anyagi kultúrája, településszerkezete közötti átmenet bizonyítékai gyérek. A kutatás területünk korai szlávjainak előző szállásait a Nyugat-Bug-vidéken - az ún. Ripnyev csoport elterjedési régiójában - sejti (STANCIU 1998/99. 201-202.). Kárpát-medencei VI. század végi megjelenésükkel párhuzamosan kapcsolatuk, érintkezésük az „anyaterülettel" megszakadt, ami igazolni látszik, hogy nem „önszántukból" vándoroltak át Kárpátokon kívüli hazájukból a Felső-Tisza-vidékre. Amennyiben ugyanis nem külső kényszer hatására indulna el egy bevándorlási folyamat a Kárpát-medence északkeleti sarkába, akkor aligha szakadna meg az élet viszonylag rövid időn belül a szóban forgó telepeken, s a régészeti anyag kontinuusan, egyre nagyobb számban kimutatható lenne legalább a magyar honfoglalásig. Mivel nem ez a kép rajzolódik ki, a régészeti anyag alapján egyet kell értenünk a nyelvészek elképzeléseivel egy avaroknak alávetett adózó szláv lakosságról. Bár a későbbi időszak leletanyagára e helyen nem szeretnék kitérni, de jelenlegi ismereteim szerint elfogadható Németh Péter megállapítása arra vonatkozóan, hogy Kisvárda környékén - Borsóvá megyében - a VIII-IX. századi lakosság is meglehetősen gyér lehetett (NÉMETH 1975. 14.). Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Felső-Tisza-vidék lakossága a kora avar időszakban rendkívül ritka lehetett. A szláv elem alighanem alávetett helyzetben volt jelen az avar birodalom perifériáján. Irodalom BARAN 1988. В.Д. Баран: Пражская культура Поднестровья (по материалам поселений у с. Рашков). Киев 1988. BONA 1986а. Bóna István: Daciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271-896). In: Erdély története a kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László - Mócsy András. Akadémiai Kiadó, Budapest 1986. 107-234. BÓNA 1986b. Bóna István: Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei I. In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Magyarország műemléki topográfiája X. Szerk. Entz Géza. Akadémiai Kiadó, Budapest 1986. 15-91. CSALLÁNY 1958. Csallány Dezső: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei. [Awarische Funde des Komitats Szabolcs-Szatmár.] NyJAMÉ 1. 1958. (1960) 31-83. CSERKUN 1995. Йолана Черкун: Специализированные печи на раннеславянских поселениях Закарпатья. [Cuptoare de о constructie deosebitä din açezarile din Zakarpatia.] StComSatu Mare XI-XII. 1994-1995. (1995) 67-82. FUSEK 1994. Gabriel Fusek: Slovensko vo vcasnoslovanskom obdobi. Archaeologia Slovaca Monographiae. Studia Instituti Archaeologici Nitriensis Academiae Scientiarium Slovacae 3. Red. Alexander Ruttkay. Nitra 1994. 180