A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Istvánovits Eszter: Korai szláv település maradványai Kisvárda határában

Korai szláv település maradványai Kisvárda határában 43. Barnástéglaszínű, omlékony tojásdad kisebb-nagyobb agyagtárgyak, illetve töredékeik. 44. Fekete foltosra égett, szabálytalan alakú riolittufa-darab. A nyugati oldal bemélyedéséből: 45. Szürkéssárga, kissé homokos és samottos, kopott, vékony oldaltöredék. 46. Szürke, szabálytalan alakú riolittufa-darab. 6/C. objektum: 47. Sárgástéglaszínű két kisebb agyagrög. 48. Szürkéssárga, nagy samottszemcsékkel soványított, omlékony, töredezett kisebb alj. 49. Fekete foltos barnásszürke, kissé homokos-samottos anyagú, vékony falú két oldaltöredék. 50. Drapposszürke, belül fekete foltos, apróbb samottal erősen soványított, íves váll. 51. Kívül-belül kormos, szürkéstéglaszínű, kevés nagyobb samottszemcsével soványított, kissé vastagabb falú, enyhén íves oldaltöredék. 52. Kívül-belül szürke foltos, világos téglaszínű, fekete törésű, samottos, omlékony anyagú, vékony falú fazék vágott aljtöredéke. F: 10,4 cm (15. kép 2.). 53. Kívül barna foltos szürke, belül barna felületű, fekete törésű, samottos, omlékony anyagú fazék peremtöredékei. P: kb. 21 cm (15. kép 1.). 54. Szürke-barna foltos felületű, fekete törésű, erősen samottos, omlékony anyagú, kisebb edény kis fenéktöredéke. 55. Téglaszínűre égett, kopott kisebb agyagrögök. 56. Piszkosszürke, szabálytalan alakú homokkő-darab. A lelőhely és a leletek A korai szláv telepeknél a házak tájolása általában kis eltéréssel az égtájaknak megfelelő. Kisvárdán ez a 3. objektumra igaz, a 4. némileg eltér ettől. A házak mérete - a 3. objektum 12 m

2

, a 4. objektum 11,2 m

2 - kicsit kisebb a megszokottnál (13,5 m

2

) (STANCIU 1998/99. 196.). A cölöpszerkezet nélküli, hasonló - agyagkoloncokból épített - kemencés megoldás nem egyedülálló (a házakhoz lásd RUSZANOVA 1976. 135., a kemencékhez GAVRITUHIN 1993. 104110., mind a házakhoz, mind a kemencékhez legutóbb STANCIU 1998/99. 118-130. további irodalommal). A Kisvárda határában feltárt településrészlet objektumainak jellege alapján az ún. korai szláv körhöz köthető. Ezt alátámasztja az előkerült leletanyag is. Ennek zöme kerámia, kivétel nélkül korong nélkül készült. Bár a korai szláv anyagi kultúrával kapcsolatban igen sok publikáció jelent meg, a leletanyag keltezése (amennyiben abban idegen eredetű tárgy nem fordul elő - ahogyan Kisvárdán sem volt ilyen) szegényes volta miatt komoly nehézségekbe ütközik. Annak ellenére elmondható ez, hogy a kutatók törekedtek egy tipológiai-kronológiai rendszer kidolgozására (közülük a legáltalánosabban elfogadott RUSZANOVA 1976., illetve újabban FUSEK 1994.). A kézzel formált, durva kivitelű edények esetében azonban a tipológiai besorolás enyhén szólva is nehézkes, bizonytalan. Az mindenesetre megállapítható, hogy a kisvárdai telep anyagában előfordulnak a Prága-Korcsak

6 típusú edények, egészen pontosan a raskovi Ib. (8. kép 1.), 2. (11. kép 2. és 16. kép 1.) és 3. (16. kép 2.) típus (BARAN 1988. risz. 5.) - hogy csak az egyik lehetséges tipológiát vegyem figyelembe a számtalan közül. Mind a telep szerkezete, mind a kerámia nagyon hasonló a nemrégiben Lazuriból (Lázári) publikálthoz (STANCIU 1998/99.), csupán az ott megjelenő „késői horizont" elemei (a korongolt kerámia vagy a lepénysütő szórványos feltűnése stb.) hiányoznak Kisvárdán. A kerámia mellett nagy mennyiségben fordult elő Kisvárdán a korai szláv telepek egyik legjellegzetesebb és sokat vitatott lelete, a kisebb-nagyobb „agyakoloncok" és az ún „agyagkenyerek". Barnástéglaszínűek, többnyire homokkal soványítottak, nem túl jól kiégett 6 Azzal a megjegyzéssel, hogy a Prágai típust itt a Ruszanova-féle meghatározásnak megfelelően használom. A terminológiai vitáról: RUSZANOVA 1976. 8. 177