A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)
Régészet - Németi János–Dani János: Néhány kora bronzkori sír az Érmellékről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország). Adalékok ÉK-Magyarország és ÉNy-Románia kora bronzkorához
Néhány kora bronzkori sír az Érmeitekről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország) típustól az elnagyolt, sekélyen - eltérő sűrűségben - bekarcolt formáján át a valamelyest rendezett, fésűszerű eszközzel kiképzett díszítésig (Kammstrich). A házi kerámián alkalmazott különböző féle seprűdísz a Kárpát-medence ÉK-i régiójában a kora bronzkor időszakában egyaránt fellelhető a Makó és Nyírség kultúrákban, a Gyula-Ro§ia és Szaniszló/Sanislau csoport, valamint a kora bronzkor végén megjelenő tellkultúrák (Hatvan, Ottomány) leletegyütteseiben is. Ez alapján nem beszélhetünk kultúrspecifikus díszítésmódról! A seprűzés különböző típusainak megjelenését egészen mostanáig különböző időhorizontokhoz kötötte a kutatás (ROMÁN 1984. 269-272., ROMAN-NÉMETI 1986. fig. 8., 213-215.); úgy tűnt például, hogy mélyen bevágott, szabálytalan fajtája elsősorban a kora bronzkor elejére (Makó, Nyírség kultúrák), a felszínesebb, gyakran rendezettebb típusa pedig a kora bronzkor végére (Szaniszló/Sanislau csoport) jellemző. A legújabban feltárt - részben publikált, illetve jelenleg feldolgozás alatt álló - kora bronzkori lelőhelyek (Demecser-Roffaj dűlő 18 , Nyíregyháza-Császárszállás 19 , Polgár-Kengyelköz (DANI 2000.) jelentős mennyiségű új leletanyagot szolgáltattak, melyek vizsgálata új megvilágításba helyezi a kérdést. A fent említett lelőhelyek durva házikerámiájának vizsgálata azt mutatja, hogy mindenféle típusú seprűzés előfordul mind a Nyírség kultúra, mind a Szaniszló csoport leletanyagában. De gyakorlatilag ugyanezt a képet mutatja a harangedény kultúra Szigetszentmiklós-Üdülősoron feltárt településének leletanyaga is (ENDRŐDI 1992.). A fésűszerű eszközzel bekarcolt, rendezett - gyakran mintát alkotó - díszítés már a Makó kultúrában elterjedt, amint azt például a Domonyból, Budapest III.-Aranyhegyi útról vagy Hódmezővásárhely-Diószegi-tanyáról ismert leletek bizonyítják (KALICZ 1968. Taf. VIII: 5., 9., KALICZ-SCHREIBER 1994. Abb. 4: 11., 6: 10., 7: 6., 8: 6., 10: 2., 11: 6., BANNER 1939. 4. kép 1., 4.). De éppígy megvan a Somogyvár-Vinkovci kultúra (FIGLER 1994. Abb. 8: 12., 10: 5., KALICZ-SCHREIBER 1991. 5. kép 6., DIMITRIJEVIC 1982. Taf. 5: 6., Abb. 5: 6., 9., 19., 7: 5.), a harangedény-Csepel csoport (KALICZ-SCHREIBER 1984. Taf. XXXVI: 8., ENDRŐDI 1992. 17. kép 6., 26: 1., 27: 8., 11., 56: 1.) vagy a Szaniszló csoport (ORDENTLICH-KACSÓ 1970. fig. 1: 8., 2: 2.) leletanyagában, sőt előfordult a kora bronzkor III.b-re keltezhető érendrédi kultikus objektum leletei közt is (NÉMETI 1996. fig. 10: 6.). A fentiek alapján leszögezhetjük, hogy a seprűzéssel („Besenstrich") vagyfésűzéssel („Kammstrich") díszített kerámia nem kultúrspecifikus és nincs pontos kronológiai meghatározó szerepe, mint hiszi ezt például újabban Gh. Lazarovici (LAZAROVICI 1997. 16.). Annál is inkább igaz ez, mivel ez a díszítésmód megmarad a középső bronzkoron át egészen a késő bronzkorig mint a nagy tömegű házikerámia jellemző felületkezelése. így például a középső bronzkorban az Ottomány/ Gyulavarsánd, Füzesabony kultúrák (BÓNA 1975. 127., 132., BADER 1978. 43., MÁTHÉ 1988. 30.) a késő bronzkorban pedig a halomsíros, a Piliny, Gáva, felsőszőcsi és a láposi kultúrák durva kerámiája esetében (KEMENCZEI 1984. 71-72., KACSÓ 1990. 45-50., KACSÓ 1995.). b, Hasonló képet kapunk, ha megvizsgáljuk a kora bronzkori házikerámia másik jellemző felületkezelési módját, az edény felületére rákent vagy ráfröcskölt, Schlickwurf-szerű bevonatot. Ez a „díszítésmód" már a kora bronzkor legelején megjelenik a Vucedol kultúrában (VUCEDOL 1988. cat. 78., 133., 152., 159., 168., 175. számú edények), majd viszonylag gyakran előfordul a Makó kultúra leletanyagában (CSÁNYI 1996. II. t. 2., VIII. t. 5., 9., XI. t. 5., XII. t. 9., KULCSÁR 1997. X. t. 3-4., 6-7., KALICZ-SCHREIBER 1994. Abb. 7: 3., 11: 9., KALICZ 1968. Taf. IX: 34., KALICZ 1998. 12. kép 11., 13. kép 3., 8., 16. kép 10.). 18 Almássy Katalin 1997-ben tárta fel a Szaniszló csoport települését. A leletanyag feldolgozás alatt áll; a nyíregyházi Jósa András Múzeumban található. 19 Az M3-as autópálya építéséhez kapcsolódó leletmentés során a Nyírség kultúra települését tárta fel 1996-ban a területen Almássy Katalin. A leletanyag feldolgozás alatt áll; a nyíregyházi Jósa András Múzeumban található. 113
