A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Németi János–Dani János: Néhány kora bronzkori sír az Érmellékről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország). Adalékok ÉK-Magyarország és ÉNy-Románia kora bronzkorához

Néhány kora bronzkori sír az Érmeitekről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország) Egyetlen hasonló jelenségként a kultúra Budapest III.-Aranyhegyi úton feltárt szórthamvas sírjából előkerült emberi testet utánzó edényke említhető (KALICZ-SCHREIBER 1994. Abb. 2: 4a-b.). Talán hasonló jellegű lehetett a Somogyvár-Vinkovci kultúra Börzöncén előkerült erősen töredékes palackja: a tölcséresen kihajló perem mindkét oldalán egy-egy átfúrt, kerek bütyök látható (BONDÁR 1995. 207. Pl. 180: 329.). A köntöskerti sírra vonatkozóan rendkívül fontos a Kalicz N. tollából 1968-ban megjelent összefoglaló munkában a Debrecen-Köntöskert lelőhelyről - itt a Nyírség kultúra lelőhelyeként szerepelt - említett, a Makó-vöröskereszti sír kissé kónikus nyakú, bikónikus testű, a hasi törésvonalon bütykökkel díszített edényéhez hasonló edény (KALICZ 1968. 64.). Egy vöröses, kettőskónikus aljú, a hasi élen szimmetrikusan elhelyezett négy vízszintes bütyökkel díszített, hengeres nyakú, egyenesen levágott peremű palackszerű edényről van szó (8. kép 4.). 13 Erről a ritka edénytípusról nemrég Kulcsár G. és Szabó J.J. írt részletesen a Kál­Legelő III. lelőhelyen feltárt 32. sír kapcsán, melyből egy ugyanilyen típusú edény került elő (KULCSÁR-SZABÓ 2000. 32., 37., 4. kép 2.). A Déri Múzeum akkori leltárkönyvének bejegyzése alapján az edényt Debrecen­Köntöskert, Bezerédj u. 22. sz. alatti telken találták szőlő alá forgatás közben, 14 tehát három háznyira az itt közölt sírtól. Tekintetbe véve egyrészt a palack formájú edény teljes épségét, másrészt hogy a legjobb - csaknem pontos - analógiája a szintén sírból származó vöröskereszti edény, 15 jogos az a feltételezésünk, miszerint 1936-ban is egy Makó kultúrához sorolható sírt bolygattak meg, és ennek egyik melléklete lehetett az edény. Ez viszont azt jelenti, hogy temetkező helyként használták a kora bronzkori emberek ezt a homokdombot, a kérdés csupán az, hogy hány sírt tartalmazhatott a „temető". Mindezek alapján a Makó kultúra sírjainak tekinthetjük az 1936-ban és 1999-ben Debrecen-Köntöskertben talált urnasírokat és azokat a kora bronzkor I. periódusába keltezhetjük. ÉNy-Romániában a Valea lui Mihai-Gara C.F.R. 3-as számú sírt (ROSKA 1932. 79. Fig. 8-10.), a Foieni/Mezofeny-Fäntäna-Pä§unii lelőhelyen talált sírt (NÉMETI 1979. 525., NÉMETI 1996. 31., KACSÓ 1997. 425-434.), valamint a Pi§colt-Nisipärie területén feltárt hat urnás sírt (NÉMETI 1979. 527-535.) soroltuk a Makó kultúra körébe, a kora bronzkor elejére (kora bronzkor I.) keltezve azokat (NÉMETI 1979. 532-535., NÉMETI -ROMAN 1995. 25., NÉMETI 1996. 34., DANI 1998.59.). A legvitatottabb a piskolti sírok megítélése volt a kutatás kezdeti időszakában, megfelelő mennyiségű összehasonlító leletanyag hiányában. T. Bader a hat urnasírt az általa teljesen alaptalanul - hiszen akkor már következetesen használták a szakirodalomban a Kalicz N. által bevezetett Nyírség csoport vagy Nyírség kultúra elnevezést (NÉMETI 1999. 170.) - Nir kultúrának nevezett műveltségbe sorolta: „... eine Vor- oder Frühphase der Nir-Kultur, mit Makó Elemente..." (BADER 1982. 28.). Az érmellékkel szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye őskori történetéről írott tanulmányában Bóna I. viszont a Nyírség kultúrába sorolta az urnasírokat és csak a 65-ös számú sír félhold alakú plasztikus dísszel ellátott tálját fogadta el mint Makó importot (BÓNA 1993. 77. 91. jegyzet, NÉMETI 1999. 123., 170.). ÉK-Magyarországon a korábban ismertetett, majd újraértékelt Gáborján-Csapszékparton és Oroson feltárt (KALICZ 1968. 68. Taf. XVI: 9., KALICZ 1984. Taf. XXVII: 5., MÁTHÉ 1988. 38. Pl. 46: 7., DANI 1998. 57-60. Abb. 2., 3: 1-3.), illetve a Létavértesről, Oszlárról és Mezőkövesd­13 DDM ltsz.: IV.1936.79. Pá: 9 cm, Á: 18 cm, Fá: 8.5 cm, M: 19.5 cm. 14 Sulyok István debreceni gazdálkodó ajándékozta a múzeumnak 1936. XI. 19-én. 15 Ugyanilyen típusú edény töredéke (10. kép 1.) (Ltsz.: IV.19231.100a.) került elő több jellegzetes kora bronzkori cserép társaságában (10-11. kép) a Köntöskerttől ÉNy-ra, a szomszédos Városi téglagyár és a korábbi Gőztéglagyár közötti területen (KALICZ 1968. 64.) 1931 májusában. A leltárkönyvi bejegyzés szerint :,/íz új és a régi gyártelepet összekötő mélyút baloldali falában (É-nak nézve), közel a a régi agyagbánya kezdetéhez, egy csomóban feküdtek összehányva." A Sőregi J. vezette leletmentés során 9 méhkas alakú császárkori gödröt és 6 Árpád-kori kemencét tártak fel (SŐREGI 1932. 24., 42-60). A leletek a leltárkönyvi bejegyzés alapján 130 cm mélyen voltak a felszín alatt, tehát a kora bronzkori leletanyag minden valószínűség szerint a Makó kultúra településének egy gödréből származott. Ez a lelőhely kb. 1500-1600 m-re van ÉNy-ra a Bezerédj utcai temetőtől. Könyen elképzelhető tehát, hogy az itt lakó makói közösség temetkezett a Köntöskert területén. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom