A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Németi János–Dani János: Néhány kora bronzkori sír az Érmellékről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország). Adalékok ÉK-Magyarország és ÉNy-Románia kora bronzkorához

Néhány kora bronzkori sír az Érmeilékről (Románia) és a Nyírségből (Magyarország) A sírgödör alsó részéből előkerült egy őstulok (Bosprimigenius) bal oldali lapockájának {scapula) töredéke,

9 talán a sírba helyezett húsáldozat maradványa, bár valószínűbb, hogy másodlagosan került a sírgödörbe. Mellékletek: 1. Sötétbarna, kónikus aljú, nyomott gömbtestű, enyhén kónikus nyakú, kissé kihajló peremű urna.

10 A hason három szimmetrikusan elhelyezett, félhold alakú rátét, míg az edény alján itt-ott lekopott, eredetileg ráfröcskölt agyagmázból kialakított durvítás látható (9. kép 3.). Pá: 27 cm, Fá: 13.3 cm, A: 36,9 cm, M: 25,6 cm. 2. Barnássárga, kopott felületű, ívelten kónikus aljú, rövid, behúzott nyakú, kihajló, duzzadt peremű tál.

11 A vállon nem túl éles törés látható (9. kép 2.). Pá: 28 cm, Fá: 9 cm, A: 27,3 cm, M: 11,2 cm. 3. Világosbarna, cilindrikus testű, kissé profilált aljú kis antropomorf díszű pohár.

12 A peremből induló függőleges borda az orr, melynek két oldalán az edényfal kerek átlyukasztása jelzi a szemet (9. kép 1.). Sz: 4,5-5 cm, M: 7cm. A leletanyag értékelése, temetkezési rítus A kora bronzkori temetkezési rítus (a kora bronzkor I-IIIa időszakában) az északnyugatromániai és a csatlakozó északkelet-magyarországi területen többnyire egységesnek mondható, hamvasztásos urnasírokat találunk (DANI 1997a., 53-57., DANI 1998. 59., NÉMETI 1996. 34-36.). Kora bronzkor I. A Debrecen-köntöskerti urnasír három félhold alakú, plasztikus rátéttel díszített urnájának legjobb párhuzamait Banner J. közölte Hódmezővásárhely-Szakálhátról, a Diószegi I. földjén feltárt 7. gödörből és a névadó lelőhely Párducz M. által feltárt jelképes sírjából, Makó-Vöröskeresztről (BANNER 1939. 75., 77. 2. kép 5., 6. kép 6.). Hasonló típusú edényhez tartozhattak a Boldog-Vasútállomás, Budapest III.— Aranyhegyi út és Oszlár-Nyárfaszög, Battonya-Aradi út lelőhelyekről közölt töredékek is (KALICZ 1998. 15. kép 1., 8., KALICZ-SCHREIBER 1994. Abb. 5: 10., 12: 5., 7., 11., Koós 1999. 11. kép 8., 14. kép 5-6., SZÉNÁNSZKY 1988. 5. kép 4., 6. kép 5., 7. kép 2.). Ugyanezt a formát képviseli a Kompolt-Kistéren feltárt 7. objektumból előkerült öblös testű, hiányzó felső részű edény is (GOGÁLTAN 1999a. 16. t. 11.). Az edények (tálak, fazekak) falára felrakott félhold alakú, plasztikus dísz jól ismert a Makó kultúra több lelőhelyéről: Hódmezővásárhely-Szakáihát, Diószegi I. földje, MakóVöröskereszt, Salgótarján-Pécskő, Budapest III.-Aranyhegyi út, Csongrád-Petőfi tsz., TiszalúcSarkad, Pi§colt-Nisipärie, Kamenica nad Hronom (BANNER 1939. 2. kép 7., KALICZ 1968. Taf. III: 7., KALICZ-SCHREIBER 1994. Abb. 3: 1., GAZDAPUSZTAI 1966. 6. kép 9., SZATHMÁRI 1999. Taf. 2: 4., NÉMETI 1979. Fig. 2: 5, VLADÁR 1966. Abb. 17: 2.). A tál legjobb analógiáját Ciumesti-Bostänärie lelőhelyről Kacsó K. közölte (KACSÓ 1997. 426. Fig. 1: 2.), de hasonló típusú tálat ismerünk Valea lui Mihai/Érmihályfalva-Gara C.F.R lelőhelyről is (ROSKA 1932. Fig. 9.), Tiszalúc-Sarkadról (SZATHMÁRI 1999. Taf. 8: 2.), Kál-Legelő III. lelőhely 32. urnasírból (KULCSÁR-SZABÓ 2000. 4. kép 5.), sőt a Békéscsaba-Alvégi legelő lelőhelyről ismertetett, feltehetően hamvasztásos sír tálja is ebbe a típusba sorolható (NIKOLIN 1991. 2. kép). Az emberi arccal díszített pohárka példa nélkül áll a Makó kultúra leletanyagában és ismeretlen a kora bronzkor teljes időszakában. Az bizonyos, hogy nem mindennapi használati edény volt, de rendeltetése kérdéses. Talán a temetkezéshez kötődő libációs szertartásnál használhatták? 9 Az állatcsont meghatározását Vörös István (MNM) végezte, szívességét ezúton is köszönjük. 10 Ltsz.: IV.99.1.1. 11 Ltsz.: rV.99.1.2/a. 12 Ltsz.: rV.99.1.2/b. 105