A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Történelem - Kristó Gyula: A Foltin-féle oklevelekről

A Foltin-féle oklevelekről A halászi oklevél hitelessége nem kérdéses, jóllehet ez nem egykorú átiratban, hanem csak XVII. századi másolatban maradt ránk a jászói konvent levéltárában.

2 Kelte 1323. január 4. Mivel ebben két oklevél nyitó része szerepel, viszont csak egy dátum, abban kell állást foglalnunk, vajon a dátum az átíró vagy az átírt oklevélhez tartozik-e. A ránk maradt halászi oklevélben — mivel, az ibrányival ellentétben, méltóságsort nem tartalmaz — Dózsa nádor neve csak a narratióban szerepel. Minthogy Dózsa 1323. január elején még életben lehetett, nádori méltósága az oklevélben nem feltétlenül anakronizmus. Ugyancsak a narratiób&n olyan események fordulnak elő (Macsókő várának ostroma, Dózsa erdélyi vajda győzelme Kopasz és Majs ellen), amelyek Engel Pál szerint 1317—1318ra keltezhetők (ENGEL 1988. 115., 124.). Mindezek teljességgel kizárják, hogy Károly király 1311 körül adományozott volna birtokokat Péc nembeli Lukácsnak ezen katonai akciókban teljesített szolgálataiért. Ha az 1323. január 4-i dátumot az átíró (a későbbi) oklevél keltének tekinteném, az átírt (a korábbi) oklevél sem lehetne Dózsa nádori méltóságából következően 1322-nél korábbi. Ez kétségtelenül az egyik, bár kevésbé reális lehetőség.

3 Ha így lenne, ez azt jelentené, hogy Károly király már 1323. január 4-én használta zprinceps Salernitanus et honoris ac montis Sancti Angeli dominus címet, ami nem kizárható eshetőség. Az 1323. évi dátumnak az átíró oklevélhez kapcsolása ellen leginkább az szól, hogy ez esetben nehéz lenne azt megmagyarázni: hová „tűnt el" az átírt oklevél záró része (azaz a teljes oklevél közepe). Inkább az látszik a kézenfekvő megoldásnak, hogy az 1323. január 4-e az átírt diplomához tartozik, s az átíró oklevél kelte — vagyis a teljes oklevél vége — „veszett el" a másolás(ok) folyamán. Ez a feltevés megfelel a kor viszonyainak: Károly király 1323. január 23-tól kezdve sorozatosan adott ki olyan okleveleket, amelyekben új és közhitelű pecséttel erősítette meg korábbi adományait.

4 Márpedig a halászi oklevélben éppen arról olvasunk: Péc nembeli Gergely fia Lukács mester Halász birtok régebbi királyi pecsét alatt történt adományozásának érvényesítését, valamint új és autentikus pecséttel való megerősítését kérte az uralkodótól. Persze, nem kell feltétlenül 1323ra gyanakodnunk az átíró oklevél kelteként, hiszen Károly király a következő években is folytatta a régebbi adományok új és közhitelű pecséttel történő megerősítésének gyakorlatát (AOKL VIII. — 514. szám, AOKL IX. — 416. szám stb.). így hát az 1323 utáni évek is szóba jöhetnek az átíró diploma kelteként. Vizsgálataim tehát arra az eredményre vezettek, hogy a Foltin-file oklevelek egyike (az ibrányi diploma) 1322-re datált hamisítvány (s az ezt átíró 1324. évi oklevél is kétes hitelű), míg a másik, a halászi oklevél 1323 elejéről való hiteles forrás, amit az ezt követő évek valamelyikében erősített meg Károly király. A továbbiakban e megállapításokat célszerű érvényesíteni a Szabolcs megyei birtokviszonyok tárgyalása során. Kristó Gyula Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék H—6722 Szeged, Egyetem u. 2. 2 Fényképe: MOL DF 250 588. 3 így foglalt állást Blazovich László és Géczi Lajos (AOKL VII. — 4 Az első példák: AOKL VII. - 21., 22., 27. szám. 2. szám.). 91