A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Történelem - C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának archontológiája (1284–1526)

Szabolcs megye hatóságának archontológiája (1284-1526) C. Tóth Norbert Szabolcs megye hatóságának a középkorból — a mai ismereteim szerint — 1314 darab oklevele maradt fenn. Ebből 1310 darab található meg a Magyar Országos Levéltár középkori gyűjteményeiben (Diplomatikai Levéltár és Fényképgyűjtemény)

2

, a maradék 4 darabot a Bánffy család oklevéltára révén ismerjük (BÁNFFY).

3 AZ oklevelek döntő többsége három nagy levéltári egységben található: a Kállay4

, a Vay család berkeszi és a Zichy család zsélyi (ZICHY) levéltárának anyagában. Az archontológia összeállításához e négy családi levéltáron kívül még a Hanvay, a Jékey, a Perényi és a Petróczy család oklevéltárait (HANVAY; BAÁN 1937.; PERÉNYI; FEKETE NAGY 1931.), valamint az Anjou-kori okmánytárat (Ao) és oklevéltárat (AOKL), meg a Hazai okmánytárat (Ho) néztem át, így munkám nem tart igényt a teljességre. Figyelemre méltó a fennmaradt megyei oklevelek időbeli eloszlása: amíg a korai (Anjou-kor) időszak egy-egy évéből gyakran 10—18 oklevél is rendelkezésünkre áll,

5 addig a XV. században nem ritka, hogy csak egy-két oklevelet,

6 illetve egyetlen egyet sem ismerünk.

7 A megye az első fennmaradt oklevelét — amelyben a négy szolgabíró a Jákó nembeliek között létrejött egyezséget bizonyítja — 1284. december 14-én adta ki (Ho VII. 188.). A megyei hatóság az elsők között adott hírt magáról Zala megye 1232 (HOLUB 1929. 96.)

8

, Körös megye 1269 (MOL DF 282320), Gömör megye 1274 (MOL DL 8391) után. A megye hatósága (mint minden megyében) az ispánból, az alispánból — a kezdeti időszakban a megnevezése vicecurialis comes, magister comes vagy vicesgerens — és a négy szolgabíróból állt. Három alkalommal — 1401. november 12-én és 26-án, valamint 1405. szeptember 26-án — a négy helyett csak három szolgabíró szerepel az intitulatioban (Zso II 1303, 1312; MOL DL 53258). A megyei sedria helye, illetve a megyeszékhely a XIV. század közepétől megszakításokkal Kallón, majd a XV. század közepi ingadozás után végleg Apagyon állapodott meg.

9 A megyei oklevelek átnézése alapján elmondható, hogy azok kiállítása és megírása gördülékenyen zajlott egy-két esettől eltekintve: az 1383. március 14i jelentés címzésében a megyei jegyző először Erzsébetet címezte királynak és Lengyelországot is felvette az uralkodói címbe — persze nem véletlenül, mivel a mandátum a megyéhez Erzsébet nevében érkezett —, majd miután átolvasta az oklevelet rádöbbenhetett tévedésére, ezért Erzsébet nevét kihúzta és föléje Mária nevét írta, míg a királyi címben kihúzta Lengyelországot és helyette Horvátországot toldotta be.

10 Az 1416. április 25-i oklevélből kimaradt az intitulatio (MOL DL 53887). Az 1427. április 5-i oklevél intitulatiojába a jegyző először Márki Antalt írta be alispánként, majd hibáját észrevéve átjavította a régi-új alispán nevére: Baktai Gergelyre (MOL DL 54562). Ennek oka minden bizonnyal az lehetett, hogy az alispánság ekkor cserélődött: 1427. március 22-én még Márki Antal töltötte be a tisztséget (MOL DL 54561). 1 A dolgozattal szeretnék hozzájárulni a megyei archontológia igen lassan előrehaladó ügyéhez. Eleddig hét megyének készült el 1526-ig az archontológiája (HOLUB 1929., BORSA 1982.; BORSA 1989.; HAVASSY 1986.; SZAKÁLY 1998.; ENGEL 1998.; TRINGLI s.a.). A dolgozatban ENGEL 1996. e témában példa értékű módszerét követtem. 2 A megye okleveleinek összegyűjtésében hallatlanul nagy segítséget jelentett a levéltár „Mohács előtti oklevelek (1999)" című CD-ROM-ja (MOL CD). Az adatbázis alapján a megyének 1328 darab oklevele van, de ebből különböző okok miatt levonandó 14 darab. 3 A négy oklevél régi jelzete szerint az Erdődy család galgóci levéltárában volt. 4 A családi levéltár 1224-1387 közötti oklevelei kiadva: KÁLLAY. 5 pl. 1325-ből 17 db, 1333-ból 9 db, 1340-ből 27 db, 1355-ből 14 db, 1361-ből 9 db. 6 pl. 1431-ből, 1433-ból és 1498-ból l-l db, 1455-ből és 1511-ből 2-2 db. 7 Az 1440. március 12. és 1444. május 4. közötti időből és 1510-ből nincs oklevele a megye hatóságának. 8 Az oklevél új értelmezésére: ZSOLDOS 1997. 9 A sedria és a megyeszékhely közötti viszonyra: CSUKOVITS 1997. különösen 383., kiegészítésként: Semjén 1284—1285 (Ho VII. 188, 194.), Ramocsafalva 1308 (AOKL II. 324.), Marok 1309 (AOKL II 776.), Berkesz 1309-1310 (AOKL II. 778, 833.), Karász 1310-1313 (AOKL II. 843, BÁNFFY I. 40.), Orros 1316 (AOKL IV. 310.), 1320 (AOKL V. 763.), Apagy 1405-1406 (Zso II. 3675, MOL DL 53268.), Kalló 1406-1428 (MOL DL 42872, 97062.), Levelek 14291434 (MOL DL 54642, 54878.), Apagy 1434-1438 (MOL DL 54880, 55160.), Kalló 1438 (MOL DL 55133, 55144.), Levelek 1438-1439 (MOL DL 62278, 64338.), Kalló 1439-1447 (MOL DL 62279, 80883.), Apagy 1447-1526 (MOL DL 62299, 97721.) 10 MOL DL 87550. Excellentissime domine eorum domine Elyzabeth Marie regine Hungarie, Polonie, Dalmatie, Croatie etc. ... recepimus in hec verba: Elyzabeth Dei gratia regina Hungarie, Polonie, Dalmatie etc. Vö: FÜGEDI 1986. 51. A nyíregyházi JÓSA ANDRÁS MÚZEUM ÉVKÖNYVE XLII. évfolyam 2000. 93-111. 93