A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Történelem - Németh Péter: A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei

A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei nb-i] András fia, Györgynek [Bátori Bereck testvérének], aki továbbcserélte Derzsi Rafael fia Sándorral. 1305-ben Rafael fia Sándor testvéreivel, Lőrinccel és Miklóssal egyetértésben Szekeres feléért és 70 M-ért rokoni szeretetből cserélnek a Gutkeled nb-i Keresztúri (Zemplén m.) Péter fia Dénes és fiai, János, Ipoly és László Keresztúr nevű örökölt birtokának a felével, kivéve azok ottani, saját telkit. A csere megtörténtét bizonyítja, hogy Rafajn fia Miklós elmondása szerint az 1305. évi csereszerződés elégett, ezért I. Károly király 1319-ben utasítja az egri káptalant az oklevél „par"-jának átírására és kiadására (AOKL V, 656. reg.). Makabeus testvérének Jurknak [a Gyügyei nemesek ősének] a fia, Péter 1308-ban oklevelekkel igazolta, hogy testvére, Ipoch tiltotta unokatestvéreit az eladástól, [Császári] Benedeket a vételtől, míg ő ugyanezt tette [Császári] Jánossal és Ete fia Mikóval. Mivel azt is bizonyítani tudta, hogy Makabeus testvérétől, Jurktól jutott e földhöz, [a Borsa nb-i] Kopasz nádor Szekerest Péternek ítélte. 1328-ban Gyügyei Péter fia Jakab Szekeres földje [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Máté fia, Dénes és fiai, János, Jakab, András, Miklós és Mihály Eliberszekerese birtokával volt határos. 1376-ban Gyügyei Jakab fia, János Szekeres birtokát Kölesei Dénes fia János és Jakab fia János Timóteusteleke birtokával elcserélte, s Szekeres birtokába a Köleseiket beiktatták (LO Stat. K-363). Ez ellen Gyügyei Mihály fia János tiltakozott, mivel Szekeres 1/4-e őt illette. A két rokon közötti nézeteltérés - amely a királyi udvart is megjárta - elsimítása után I. Lajos király paran-csára a Kölcseieket 1378-ban beiktatják a Gyügyeipéterszekeresének nevezett, a Kápolnás- és Eliberszekeres között fekvő birtokba. - Kisszekeres határába olvadt. (KÁPOLNA)SZEKERES 3. É.n. [1289 k.]: particula t. Rophoin de Dersy voc. (ECKHARDT 1907. 78-79.); 1328: t. Scekeres-kapulna (MOL DL 95.914); 1332-4/Pp.Reg.: Pet. sac. de Zekém, Paul. sac. de ~ (VAT. 1/1, 107, 135); 1337: p. AbraamZekerese (MOL DL 96.196); 1344:/>. Scekeres (BORSA 1946. 56., 3. reg.); 1345: p. Kapolnás-Szekeres [*: Kapuinaszekeres] (FEJÉR VIII/1, 576); 1393:/?. Zekeres (ZICHY IV, 516); 1415:/?. Kapulnazekeres (Zso V. 544. reg.). A falu, a harmadik Szekeres 1289 körül tűnik fel Derzsi Rafajn földdarabjaként, amelyért [Laskodi] Pósa fia Ábrahámmal pereskedik. Mivel Rafajn nem jelent meg Váradon, az alországbíró megbízta a váradi konventet, hogy Ábrahámot vezessék be Rafajn ezen birtokába, ami később meg is történt. 1290 körül Laskodi Ábrahám megidéztette Derzsi Pál fia, Rafajnt és eltiltotta Szekeres földjének használatától. [A MOL anyagából kivett három oklevél (Vay lt. 7-9. sz.) ma ismeretlen helyen - talán Eckhardt S. hagyatékában - lappang]. 1305-ben Rafajn fia Sándor - testvéreivel, Lőrinccel és Miklóssal egyetértésben - Szekeres feléért és 70 M-ért rokoni szeretetből cserélnek a Gutkeled nb-i Keresztúri (Zemplén m.) Péter fia Dénes és fiai, János, Ipoly és László Keresztúr örökölt birtokuknak a felével, kivéve azok ottani saját telkeit. A csere megtörténtét bizonyítja, hogy Rafajn fia Miklós elmondása szerint az 1305. évi csereszerződés elégett, ezért I. Károly király 1319-ben utasítja az egri káptalant, hogy az oklevél „par"ját írja át és adja ki (AOKL V, 656. reg.). A Laskodiak-Vajaiak továbbra is igényt tartottak szekeresi részükre, mert 1337-ben Ábrahám fiai, Mihály és János eltiltják [Szekeresi] Lukács fia, László fia, Tamást és a többi szomszédokat Ábrahámszekerese használatától. Ez azonban nem sikerült, mert 1347-ben a Vajaiak és a Tunyogiak egyezkednek az idegen kézre került Szekeres közös visszaszerzéséről (MOL DL 96.267). Birtokuk Kisszekeres határába olvadt (KÁLNASI 1984. 180.: Ábrahám földje, Ábrahám patakja). 1328-ban a fenti birtoktól D-re találjuk [a Gutkeled nb-i] Hodosi Péter fiai, János és Miklós Szekereskápolna földjét, amely [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Máté fia Dénes és fiai, János, Jakab, András, Miklós és Mihály Eliberszekerese birtokával volt szomszédos. 1344-ben I. Lajos király Szekeres birtokukat is visszaadja Kölesei Dénes fiainak, akik a következő évben megosztoznak: az ő részük Kápolnásszekeresen a káponától É-ra, Mánd felé esett (azonos a mai Nemesborzova területével és részben Ábrahám-szekeressel), amelyet János és Jakab [a Kölesei cs. ősei], valamint András [az Egregyi (Zaránd m.) cs. őse] kapott. 1393-ban Kölesei Jakab fia János itteni birtokrészét Kölesei János fiai, István és Miklós elfoglalták, Pál fia András nevű jobbágyát megsebesítették. 1415-ben Csáki Miklós erdélyi vajda, György volt székelyispán és testvérük István is birtokos volt Kápolnásszekeresen, amelyre Dománhidai Miklós fiai László, György és István rárontva jobbágyaikat kifosztották, megverték és megsebesítették. Erre az esetre a szomszédság adott okot: ugyanis a Kölcseiek itteni birtokrésze 1417 előtti egyezség alapján a Dománhidaiaké lett, mert 1417-ben László (!) fiait, Györgyöt, Lászlót és Istvánt Szekeresen idézik meg (Zso VI. 695. reg.). Az erdélyi püspökség ugocsai főespe-rességében fekvő egyházának Péter nevű papja az 1332. évi II. részlet fejében 40, Pál nevű papja az 1334. évi II. részlet fejében 30 garas pápai tizedet fizetett. A XIII. századi félköríves szentéllyel záródó kápolnát a XV. században lebontották, s helyén szabálytalan nyolcszög három oldalával záródó szentélyű teremtemplomot emeltek (LUKÁCS 1996. 366.). - Ma Kisszekeres (HNT 1892. 1264: 2536 kh.). 69