A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Történelem - Németh Péter: A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei

A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei KOSA 1181/288/366/XV.sz.: usque m-m Cuse...ad m-m ~ (REGARP. 1/1, 133. reg.) A cégényi monostor két birtokának, [Ete-]Tyukodnak és Darócnak a határjárásakor 1181-ben tűnik fel, ezek szerint a kettő között feküdt, mindegyik-kel érintkezve. Többé nem említik, így valószínű, hogy az 1241. évi tatárjáráskor hagyták fel lakói. - Részben Porcsalma határába olvadt (KÁLNÁSI-SEBESTYÉN 1993. 335., 337.: Kósa-dűlő, Kis-Kósa, Nagy-Kósa). A dűlő területének egy részét Téglásnak nevezik, a hagyomány szerint egykor itt lehetett a falu, mert tégla vetődik itt fel (KÁLNÁSI-SEBESTYÉN 1993. 342.). Részben Hermánszeg (PESTY 1864: Kós erdő) és Szamossályi (PESTY 1864: Kóós erdő dűlő) területén keresendő. KÖLCSE 1181/288/366/XV.sz.: a fine Kelchei (REGARP. 1/ 1, 133. reg.); 1332—4/Pp.Reg.: Thomas sac. de Kulchey (VAT. 1/1,107); 1339:/;. Kulche (BORSA 1946. 56., 2. reg.); 1344:/?.- (BORSA 1946. 56., 3. reg.); 1345:/?. Keölcse,v. ~ [*: Keulche] (FEJÉR VIII/1, 5.76-7). A Szentemágócs nemzetség másik neve Kölese. Névadója egy nemzetségtag, az 1181 előtt élt Kölese ispán, aki talán azonos Kölesei (Culcey) ispánnal, II. Géza király 1142-46. évi oklevelének tanújával (REGARP. 1/1, 76. reg.). A falu 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor és [a Szentemágócs nb-i] Péter fiai, István és Konchi, valamint Ehellős fia, Ehellős által közösen birtokolt Milota és Túr földek határánál mint irányt jelző hely. 1339-ben Rohodi Arteus fia, Miklós fia László pert indított leánynegyed dolgában Kölesei Dénes fiai, János, Jakab, András, Mihály és Miklós ellen, s ekkor megemlítik, hogy a király (I. Károly) is perben áll a nekik adományozott Cégény és Kölese birtokok miatt. Ugyanis a király Dénes halála után a koronára vissza-szállottnak vélte birtokaikat. A per 1344-ben zárult, amikor I. Lajos király megerősítette őket Kölese és az itteni hídvám birtokában is. A következő évben a testvérek birtokaikat megosztották: Kölese az elsőszülött Jánosé [a Kölesei Nagy cs. őse], Jakabé [a Kölesei Farkas cs. őse] és Andrásé [az Egregyi (Zaránd m.) cs. őse] lett. A falut is megosztották: az atyai ház (curia) a Kórod felé eső Méhes-szeggel Jakab és András, míg a kúria körüli telek (sessió) a Túr folyó szigetétől D felé eső résszel János tulajdona. A Túr folyón álló kölesei malom a testvérek közös tulajdonában marad, míg a településen lévő a falusiaké. A szántóföldek és a szénatermő rétek a falu határain belül és annak tartozékain (az egyes testvéreké), míg az erdők és a vizek közösek maradnak. Ekkor Kölese és tartozékai (Porboszló, Fülesd és Tőrőstelek) határát a testvéreik, Mihály és Miklós Istvándi birtoka felől megjárták: a határ a Túr (Tbur) folyónál kezdődik, majd ... Gyékényespatak (riv. Gekenespotak) ... Laposrakottya (Lapusrakathia) ... Kétágúorman (Kethaguorman) ... Köböldökrakattya (Kubuldekrakathia) ... Medvésrakattya (Meduesrakathia) ... Szernyeormán (Zyrnyeorman) erdő ... Székrakattya (Zekrakathia) ... Rusztika föld (t. Rustica) .... Rusztikapataka (Rusticapo-toka) ... Iváhonakla (Juahunokla) ... végül János erdejénél (Juanuserdye) zárul. A felsorolt földrajzi nevek közül Gyékényes-csatorna, Laposrekettye, a Koboldok Köpödék alakban, Medve-féle kert, Székos a múlt században, Resztika, Resztika-csatorna ma is élő név a kölesei (KÁLNÁSI 1984. 196-204.), míg Gyékényes, Lapos-rekettye, Ormán-hát az istvándi határban (KÁLNÁSI 1984. 439., 442., 444.). 1357-ben Kölesei Dénes fia, János vármegyei esküdt (Ao VI, 620). Az erdélyi püspökség ugocsai főesperességében fekvő egyházának Tamás nevű papja az 1332. évi II. részlet fejében 5 garas pápai tizedet fizetett. - Ma Kölese (HNT 1892. 1288: 4938 kh.). KÖMÖRŐ 1181/288/366/XV.sz.: define Kemerew (REGARP. 1/1, 133. reg.); 1344: p. Kwmureu ~ Kumerew (BORSA 1946. 56., 3. reg.); 1345: p. Keömerö [*: Kemere]( FEJÉR VIII/1, 579). A falu 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor 4 összefüggő prédiumának (Cseke, Gebusa, Milota, Túr) határjárásánál mint irányt jelző hely. 1344-ben I. Lajos király e birtokukat is visszaadja [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Dénes fiainak, akik a következő évben megosztoznak. Kömörő [a Kölesei és Ártánházai (Szabolcs m.) Bornemissza cs. őséé] Mihályé és [a Cégényi és Kende cs. őséé] Miklósé lett, a Túron fekvő malom közös használatban marad, a településen lévő [szárazmalom?] a falusiaké. - Ma Kömörő (HNT 1892. 1289: 2618 kh.). KÖNCSÖL (?) 1181/288/366/XV.sz.: ad Cuncul (REG. ARP. l/l, 133. reg). Névadója lehetséges, hogy azonos az 1181-ben említett [Szentemágócs nb-i] Péter fia, Konchi felmenőjével. A cégényi monostor négy egybefüggő prédiumának, Csekének, Gebusának, Milotának és Túrnak határjárása során tűnik fel, de nem dönthető el, hogy települést jelölt-e vagy csak egy határrész neve volt. A Tiszába futó Túr közelében kell keresni Kömörő és Nagyar között; az élő földrajzi névanyagból nem ismert. 65