A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Régészet - Langó Péter: Megjegyzések a Kárpát-medence X–XI. századi huzalkarpereceinek és sodrott karpereceinek viseletéhez és használati idejéhez

Megjegyzések a Kárpát-medence X-XI. századi huzalkarpereceinek és sodrott karpereceinek viseletéhez tettnek csak az egyik karját díszíti több karperec

11 (1. kép). A mözsi temető gyermeksírjaiban megfigyelt viseleti sajátosság is arra utal, hogy a karperec nem volt ruhaleszorító. Itt a kerek átmetszetű huzalkarperecek a hónalj magasságában kerültek elő, ami azt mutatja, hogy a kislányoknak adott ékszerek nem a ruha ujját szorították le, hanem teljesen fel kellett húzni azokat a vállig, valószínűleg azért, hogy a gyermek ne veszítse el (MÉSZÁROS 1975. 76. 44. kép). A karperecek helyzetét vizsgálva tehát csak ritkán vonható le következtetés az eltemetett ruházatának méretéről, mivel az ékszer a legtöbb esetben semmiféle funkcionális szerepet nem töltött be, csupán dísz volt, mint azok a vékony ezüstpántok, melyek gyakran szalagszerűen futottak körbe a ruha ujján.

12 A steppei párhuzamok sem erősítik a ruhaleszorító funkciót. Benkő Mihálynak a kazak népviseletet megörökítő fotóin (BENKŐ 1998. 39., 100.) jól látható, hogy a népviseletbe öltözött nők csak ékszerként viselik ezüst pántkarpereceiket (2. kép). A Moscsevaja Balkán előkerült díszes ruhák hosszú ujját sem fogták össze ilyen ékszerek, s mint ahogy a ruhák szabásából következtetni lehet, erre nem is volt szükség (IERUSALIMSKAIA 1996. 148-150., IERUSALIMSKAIA—BORKOPP 1996. 21., 25-29., 43-45.). Az épen megmaradt ruhák kézelőjén több esetben külön díszítés volt (IERUSALIMSKAIA-BORKOPP 1996. 25—32.). Valószínűleg hasonló díszek voltak a fentebb említett ezüstpántok is. 2. kép Kazak pásztor feleségével. A fotón jól látható, hogy a nő jobb karján lévő ékszer csak díszként szolgál, nem pedig a ruha összefogására (BENKŐ 1998. 39. nyomán) Abb. 2 Kasachischer Hirte mit seiner Frau. Auf dem Foto kann man deutlich sehen, dass der Schmuck am rechten Arm der Frau nur als Zierde und nicht zum Festhalten des Ärmels dient (nach BENKŐ 1998, 39) 3. kép Kerek átmetszetű, elhegyesedő bronz huzalkarperecek (STANOJEV 1989 alapján) Abb. 3 Bronzedrahtarmringe runden Querschnitts mit zugespitzten Enden (nach STANOJEV 1989) 11 Kistokaj 4. és 5. sír (VÉGH 1993. 54.), ahol mindkét esetben az eltemetett jobb karján volt mind a két pántkarperec. Szárazrét 88. sír (MAROSI 1936/B. 48—50.) — ebben a sírban az eltemetett bal karjáról két karperec került elő. Majs—Udvari rétek 692. sír (Kiss 1983. 122—123., 7. t, 1., 61. t.). A jobb alkaron két állatfejes (Kovács 4 B.) karperec került elő. Hódegyháza/Jazovo 5. sírjában eltemetett nő jobb alkarján volt mind a bronz, kikerekedő végű pántkarperec, mind a bronz, bordás díszű huzalkarperec (STANOJEV 1989. 46., 48.). 12 Ilyen ezüst pánt került elő például az Orosháza—Pusztai Ignácné tanyája melletti temető 2. sírjából. A lóval és lószerszámmal együtt eltemetett előkelő magyar nő ruhájának bal alkarját díszítette az ezüstszalag. Az ezüstpántokon megfigyelhető volt a felvarrásra szolgáló lyukak helye is (DIENES 1965. 146.; IX. tábla 3.) Ilyen vékony ezüst pántszalagdísz feltételezhető azokban a sírokban is, ahol már csak a „zöld rozsdafoltok" utalnak a kutatók számára a jelenségre. Vö: DIENES 1965. 139—141. 37