A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos 164/865 Pbánháza birójától Tekintetes Sípos Endre Főszolga bíró Úrnak Nbáthorba Vonatkozva Főispán Úr ő mélltósága 6928/ 1865 K. sz. a. leirata folytán Október hó 24-én 11247/ 1865 K. sz. a. rendeletére, a rendelett ide ide vissza rekesztesse mellett van szerentsém Pbánháza topographiai leírását Következőkben beterjeszteni — az utasítás Kérdő pontjait figyelembe tartva. 1-ör Pbánháza, Nagy és Kis Fülepi puszták tek. Szabólch Vármegye területén a nyírbáthori Járásban fekszik. — semmi Írásos adadtal nem bírván, Dióhéjban szorított szó beszédre kénytetem szorítkozni minden esetre a valót tükrözve. — ezen három puszták hajdan tekintéllyes helységek lehettek, mutatják még mais helyséégek helyei — hihető a Tatárok betöressenek lehettek áldózatjai, ember emléket meghaladó időktől azonba mint puszták ösméretessek, ez előtt tsak fél századdal regetek [sic!] erdőségből. Zöld Martzi egykor köznemes rabló — Bandájával ittalálta biztos lakássát, szigetett hol tanyája volt gázolhatatlan Mocsár vette körül, most kivan száradva. Mais Zöld Martzi szigetnek híják. — Epusztáknak a Bach rendsze [sic!] az Adó nenvében Kereszt nevet adott Bánháza Adó Község" nevet. 2-or Nevök epuszták alias Adó Községnek mindég a mostani volt tudomásba. 3-or Hogy más nevi is lett volna nints tudomás róla. 4-re E puszták birtokossai Németh Amália Bory Károlynö, Orosz Karolina Erős Kálmánnö, Buday Karolina, Németh Mária Szentkirályi Lászlónő, Erős Kálmán, Kállay Kristofnö, Keresztszeghi Albertnö, Detrik Árvái, Elek Család, Zichermann Jakab, Hajdú Vámos Pérts Várossá, és a Város lakossai. — Pbánháza és a Kis Fülepi határ tészen 4852 533/ 1600 holdat, a Nagyfülepi puszta Hvbérts [sic!], és ezen Város lakossai birtokoljuk 3500. holdat. 5-ör Vannak it a Bánházán a három elöl nevezett birtokossoknak a Felső Zemplén, Árva, es Szepes vármegyékből származott tót Tanyászai 18 Család válásuk Ruthén. 6-or Epuszták neve eredetéről semmi tudomás sintsen. 7-er Ezen puszták telaja homok, terem Rozsot, Kukoriczát, és Burgonyát — kevésbe: t. Búzát, Árpát, Zabot, és Kölest, pipa Dohánya Kivételessen Kelemes, és jó. A határ 1/3 futó, 1/3 jó minőségű 1/ 3 alyas vegyes homok, használtatik szántás. Kaszáló, s erdő föld haszonra. Van az Orosz Karolina Erős Kálmánnö részén egy tsinos rom: Cath: Kápolna. A 342 Németh Mária Szentkirályi Lászlónő tanyája neve: Világos vár, hihető a fátyol lepte múltba ott csak ugyan vár volt, mert sokszor megtörtént, hogy a szántó eke ös régi sarkantyúkat, Kard darabokat, Urnákat, Magyar, Lengyel apró ezüst pénzeket hány fel, mely pénzekből Két darabot énis Kaptam a Sigmond lengyel király idejéből. Dűlök nevei: Szegény — Matyók — Váró — sürü hát, és Darvas, ez utolsóba van a Nagy fülepi csárda. Szomszédja ezen fent Adókőzségnek éjszakról Nyir Lúgos — Nyirbéltek — Penészlek — Keletről Ér Körtvélyes, delröl: Ér Mihályfalva — Ér Semjén, Nyugatról Szentgyörgyábrány — és a Szennyesi puszta. Vize állandó tavak voltak, most mind ki száradva csak a nagy Zsombékok maradtak meg. Kelt Pbánházán Novemmber 8-én 1865 Kékessy Mihály mk. Biró Puszta Dobos községe részéről Szabóles Megyéből. Puszta nagy város Dobos Zabólch megye bátori járásának nyir nevezet alatt lévő területeinek Szatmár megyébe Keletről beszegellő részén mintegy 4000 holdnyi határral bíró község. Nevét rég időtől meg tartotta ugyan, de régenten az első Tatár futás alkalmával történt vég pusztulása előtt város Dobosnak neveztetett, 's vásár tartási joggal bírt, 's népesnek kelletett lennie e század elején még omladékaiba látható templomáról következtetve; 's lakosai magyarok voltak, mennyiben a Tatár pusztításkor a szomszéd jelenben Mada Mező város terűletét az időben borító erdőkben menekültének és itten megtelepedetteknek maradékai szinte gyököres magyarok. — Később több századokon keresztül pusztaság állott, mig 1856-k országos szükség alkalmával Sáros Zemplén Ung megyéből tót ajkú népekkel meg népesíttetett, kik jelenben már meg magyarosodtak 's innen puszta Dobos nevezte. — Határának jelenben ezek elnevezései, Északról Vajda hegy, 's délnek haladva Sós ugar, Komló szállás, Kupacs, Nnyugatra talajáról nevezve Fejér föld, Széles csere, Mák szem ; Déli határán Nyirvölgy; Keletre, Kokodvány, Róka hegy, Tiszta hegy, Szalmás hegy és Aprós nevezetesebb eseményei a hagyomány által nem tartattak fel.PDoboson Május 25 1864 Handzely Antal Jegyző olvastam Kiss Ignátz sk Szbiro