A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Hely nevek Nyirbakta Községből Szabolcs Megyéből Nyirbakta Mező város fekszik Szabolcs megye Keleti szélén, a Nyirbáthori járásban 's az ugy nevezett Nyírségben. Hogy volt e' a' Községnek valahai más elenevezése is, az semmi okmányokból kinem tűnik, hogy mikor emlittetik legelőször azt sem tudhatni, annyi azomban régi egyházi iratokból (:az Egri érseki Kerület 1865-kí Névsor jegyzéke szerént is:) Ki tűnik hogy 1332-ík évben Nyirbakta már anya egyház Község volt, hogy honnét népesíttetett legelőször az nem kipuhatolható, de hogy vagy a' felsőbb vidékekről, vagy pedig mint a' nép Közt Traditir [!] Képe mai napig is él tót eredetű gyarmatosok által népesittetett, ennek bizonyitéka lehet az, — hogy a leg régibb gazdák család nevei mái napon is tót hangzásúak. A hely név eredetét sürü homály fedi — annyi tudható, hogy a várost Taty, Károlyi, Haller, Később Beck családok birták. Dűlői: a) Ereszvény homokos magaslat 's igen jó rozst terem. b) Fáczán Kert, valamikor talán fáczán tenyésztő Kert lehetett, jelenleg a Park kutatván uradalmi növény kertté alakittatott. c) Fél egyháza, a Keresi és leveleki határokra dűlő, ritka nagyságú nyárfákkal. d) Kis Kut Kert laposa a Bessenyődi határra dűlő erdő, gyönyörű tölgy fákat terem. e) Korhány. homok hegy gerincz mely az ó fejértói határt is Keresztül metszi, ez előtt szép erdőség volt jelenben jó gabona termő szántó föld. f) Kísfagyalos erdő, egy meredek domb oldalba g) Büdös domb\ szántó föld, nevét hihetőleg a' rajta hellyel közzel tenyésző Kellemetlen szagú csergő fűtől vette. h) Almás egy az ó fejértói mocsárokba vezetett csatorna jobbról és balról termékeny búza és rozs földekkel, ősszel és tavasszal a' lapályokat viz boritja, hol azomban sok széna terem. i) Bolhás — egyenetlen szántó föld szél hordásokkal, hol azomban Szappan gyökér is bőven terem. j) Nagy lapos, vizes években csupa viz állás és Kender ásztató, száraz években jó gabonát és tengerit terem. k) Nagy ereszkedő, magas homok domb melly Különösen száraz nyári időszakban K. Jánosi-vali közlekedést nagyon neheziti. 1) Kincses hegy — magas szél hordás neve hihetőleg balga el beszéléseken alapszik. m) Nyires. ezelőtt szép nyires erdő, jelenleg az úrbéres gazdák sovány legelője. n) Világos hegy. az előbbivel szomszédos magaslat, jó gabonát és tengerit terem. 334 o) Hamu szin és Isten nyila, egy Kis dűlő, leg inkább tavaszi veteményeket és jó búzát is terem. p) Terem hegy, nagyon jó Kendert és ritka szép luezernát terem. Nyirbaktán február 27. 1866. Nagy Jósef jegyző. [Nyírbátor] Hely nevek. 1. Nyir Báthor városából, — táj név szerént a Nyírségből. 2. A Város csak egy néven él, Nyir Báthor. 3. A most élő emberek óta a Város csak Nyir Báthor néven emlittetik. 4. A Városnak mikorlett emlitése nem tudatik. 5. A Városnak honnan lett telepitése nem tudatik. 6. A Község nevének eredete ki puhatolhatadan. 7. A Község határán előforduló Tophographiai [sic!] nevek a) Hordós kúti dűlő, Nyárfaréti dűlő, — név eredete ösmeretlen. Töviskes kúti dűlő nevét a dűlőbe eső ugy nevezett Töviskes kuttól nyerte, Tánczoshegyi dűlő, Füzérhegyi dűlő, Kiskuti dűlő, Dinnyehegyi dűlő, név eredetök ösmeretlen, — Bogáth uti dűlő, nevét Bogáth községébe vezető úttól nyerte, Földvári dűlő, Barthakuti dűlő, Kiss szik, és Nagy sziki dűlők, név eredetök ösmeretlen, Encsencs uti dűlő, nevét a mellette fekvő Encsencsbe vezető úttól nyerte, Ravaszlyuk dűlő, Kalapos hegyi dűlő, Kútfő gerend név eredetök ösmeretlen, Szederjestói dűlő mely nevét az alatta fekvő ugy nevezett Szederjes tótól nyerte, Árpáshegyi dűlő, Piricsi uti dűlő, Ligeti uti dűlő neveiket a mellette fekvő utaktól nyerték. Szegi kúti dűlő Lángoshegyi dűlő, Kissmezei dűlő, név eredetök ösmeretlen, Vasvári kerti dűlő, mely nevét Méltóságos Gf Károlyi György uradalmához tartozó, — Szathmár megye Nyir Vasvári községében eső szélesen kiterjedő Gyümölcsös kerttől nyerte, Mesterréti dűlő nevét az alatta fekvő úgynevezett Mesterrét posványos hejtől nyerte, Akasztó hegyi dűlő Monda szerént a mellette fekvő s hajdan Akasztó helyiségül föl használt halomtól, Acs János hegy dűlő név eredete ösmeretlen. — b) Erdők nevei. Abafa vagy rosznyárjasi erdő, — Derzsi csere, Liget, Bokros, és Nagy erdő, — név eredetök egészen ösmeretlen, Kis piricse mely nevét a hozzá nem messze eső községtől nyerte, — Nyiresi Erdő mely nevét a benne nagy mennyiségben tenyésző Nyirfáktól vette. c) Tavak s Vizenyök Laposok nevei. Mesterréti, Szénarét, Szegi kut rét, és Borbély kut rétje, név eredetök egészen ösmeretlen, — Szederjes tó mely nevét a hajdan,