A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában III. Nyugoti tájékon 1-ör A Két út Dűlőben szántó földek lejtős és kissé partos. 2-or A Zabb Kert dűlő részint szántó föld, részint kaszálló egész vad természetű 3-or A Nyár fás Dülö Nagyobb részint kaszálló, az dombos helyeken inkább imitt, amott darabotska szántó földek is vágynak, ezek is vadúltság miatt gyéren teremnek. 4-er A Hegyek allyai dülö egészen kaszálló. Zsemjékes vad sás szénát terem, mellyben a fekete rakottyás nevű Zsemjékes hely is bele foglaltatik. 5-Ör A Kotyosz hegyi Dűlő szántó föld és Kaszálló az mellyhez írható két sziget nevezetű szántó föld is IV. Északi tájékon 1-ör A Kender átó Dűlő Nagy része szántó föld de ezek között van egy Kender Átó Zsombékos hely, melly ez ideig sem nádat, sem szénát, nem termett, jelenben is haszna vehetetlen. — 2-or A Veress Dülö egészszen szántó föld egyenes vonalba 3-or A Daru rét nevezetű dűlő egészszen Kaszálló volna, de nagyobb része Zsemjékes haszon vehetetlen 4. A Híd ere Dülö és valamint Ló fogó és Heves nevezetű potsványos helyek. — Továbbá Jákó Község épületei rakodó Hellyei és Házi Kertjei mint egy 80 hóid föld területen áll, — foglár telkek, szántó és Kaszálló ugy az szöllö, temetők, földek, es Utakkal egyetembe öszvesen s egy szóval 2100 holdnyi területet foglal, 1200. D öl lel számítva Kelt Jákón Május 9/864 Olvastam Kerekes János föbiro mp Kiss Ignátz sk szbiro Falussj Ármin Bukovinszky László Búkovínszky Antal Helynevek Kállósemjén községből, Szabolcs megyéből. Felelet l-ő Kalló Semjén Szabolcs Vármegyében nyir Báthori Járás 4-es szakasz szolga birói területen. 2-er Jelenleg Ország szerte ösmeretes neve Kalló Semjén. 3-or Amint több történet írók elő adásaiból kivehető, és pedig 1290-k évben Nog az az Nagy Semjénnek is neveztetett (vide Hist. Pray, Buday et Szirmay). 4-er Már 1290-k évben léttezett, 's az akkori viszonyok miatt elpusztásíttatott, ismét új életre lépet. 5-ör Az élőkor lakossairól mitsem tudunk de ijeten lakossai Rákóczy villongásai tájban, a Szilágyságból iede telepedtek, oláhok lévén, de tökéletessen meg magyarosodtak, találkoznak közöttök Tótok, Ráczok is, szóval gyülevész. — Rkat, Görkat, Refor. Népessége 1800 - ezekkörűi Rkat 300, Görkat. 1200, Re. 240, Zsidó 60. 6-or E' község nevét vette Bálik Simiántól: ez a' jelen virágzó Kállay családnak törzs feje volt; Bolok vagy is Balog azért neveztetett így mert Sete volt (vide histor. 1290. Pray, Buday és Szirmay) nevezetességei közzé tartozik a' GC. Templom: ennek eredetisségéről adatokkal nem birván, egyedül hagyomány képpen, azt állítja a' köz vélemény, hogy itt valaha nagy Klastrom Templommal ellátva láttatott, és 13-dik század alatt, a' Tatár vad dühnek martalékja lett, a' mint beszélik 500 barát lakott benne, azokat a' Tatárok leöldösték, a' Klastromot 's a' Templomot szét rombolták, egyedül egy darabb része maradt belőle, miből ki vehető, hogy ez az egykori Templomnak csak szentélye (Sanctuáriuma) volt: onnan is láczik, hogy bár mely részén 's Kerületén Ásás történik, mindenütt nagy szerű, kő alapokra találunk. — Ezen ősi maradványt aGCath. nép a' mint ide beszármazván felfogta, 's jelenkorig benne Isteni tisztelet végeztetik, befogad 500—600 egyéniséget. 7 k pontra: A' község határán következő hely nevek fordulnak elő u. m. a' Község deli részén a' nemes erdőig jó szántó 's helyenkén kaszálló földek az erdő területe m: e: 300 holdat képez, ezen túl a' Pojella Község kaszállóju vadas szénát térő, déli része száraz, 's jó gabona termő földek, fedezik Gelze, Baromlak 's a Balkányi Perked (praedium) szélek: — Nkálló város Nkálló határ szélekig jó búza és gabona termő tér; éjszak felől Napkor, Apagy és Magy Községek határai: homok buczkák, de gabona termő helyek. Mellette Mohos vize, mely jelen tudomás szerint még ki apadva nem volt 's apróbb halakkal díszlik. Ugyan ezen nevezetű dülőbben Uj, Ócska nevű Szőllő hegyek olykor bő termést nyújtanak; innét a' Község szántó és kaszálló között apróbb álló vizei, nevezetesen Nyárjas m: e: 15 hold apró halakat nevel, továbbá Csonkás, Popp rét. Kenderásztató, kissebb szerű tavai — Keletről fedezi Pócs Petri és Kis Létai határ. Nevezettesen a' Községig jó búza, gabona, tengeri, krumpli és széna terméséről, van kőzve az u. n. Bánki szék lapos, némelykor víz álló — víz nem léttében jó széna termő hely. Szóval Községünk lakosai 's birtokosai dicsekedhetik búza, gabona, bor 's minden nemű tavasz termény és fával a' marha neveltetés csak közép szerüleg divatozik. Kelt kalló Semjén Aug 29 864 Kozma János mk. Jegyző Dólák János hites és hejetes biró 329