A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában 6. Bogáthi Mihály nevű hagyomány szeréntí birtokossá ez előtt 400. évekkel, kinek négy lányai lévén, — ez időig le származásukat is kimutatják a község Nemes birtokos urai. — 7. Dűlő, Szigergelynékuta, Ereszvény. Doma. Korbán, Keresztút, hol Bogáth—Máriapócsi utat, — a Kis Letai Nyírbáthori ut ketté vágja. — Tóth György rétje, hajdani birtokosának nevéről neveztetik, Füzkut, mellynek lapályos részen füzbokrok láthatók ma is. Kis és Nagy Nyárkut, mellyen kivételesen nyárfaerdők voltak. Jegenye, hol jegenyefa erdő volt. Közkút, melly elnevezését onnan vette, hogy régibb közös birtokossai, ezen tért, a közkuthoz itatás végetti marhahajtás miatt közösnek hagytak fel. — Erdő, Mogyorós, hol jelenben is mint erdős helyen mogyoró vesszők láthatók. — Nagyerdő, melly jelenben is e nevet kiérdemli. — Hegy, Kerekhegy Korhán — Vajas — hol hajdan állás volt, melyben marha delelt. Urges — sok ürgék tanyáztak. Tatárülés, — a Fűzkut dűlőbe, Tatárjáráskori időben vette nevezetét, mivel e helyen bizonyos ki völgyelések között fegyver maradványok, 's öleshosszu vasak is találtattak. — Cseprős kosár — hajdan juhfejő kosarak voltak közelében. Rézhegy — közeieben rézszínű homokos agyag van jelenben is. Korpás — mai napig is sok korpa fu terem rajta. — Középhegy — Karácson hegy, a falu közepén, gyermekek szánkázási helye Tó. Szígergelyné tava Korhán tava Nagy és kis igás tó Rét. Lukács rété Tóth György rété Kaszás rét — Rom. Földvár — rom, debreczeni ut mentén szalmadí határnál, keletkezteről 's elpusztulásáról semmi adat. — Azon helynevek keletkeztet, mellyek után megjegyzés nem látható, homályfedí. — Hely nevek. — Budai Ábrány községből: Zabolch megyéből. Budai Ábrány Községe fekszik Zabolch megyében, a' Nyír Báthori Járásban, s' a' Nyír Bélteki szakasz szolgabíróságban. — A' községnek két neve él, az egyik Budai Ábrány országszerte ösmeretes, míg a' másik Kis Ábrány most már csak kissebb elterjedéssel bír. — A' község régente, mint leg feljebb tíz lakhellyel bíró, s' így csak is tanyához hasonló hely, Puszta Ábrány név alatt volt ösmeretes. — A' község mint Budai Ábrány csak is mintegy 40. évvel ezelőtt említtetik leg korábban. — Népesíttetett részint az alföldről Kenderesről, részint a' szomszédos Ér-Semjén községéből; míg később a' be következett szükség s' drágaság idején, a' Szilágyságból levándorlott, s' itt vég képpen le telepedett románokból. A' község nevének eredetéről annyit tudni, hogy mint Puszta Ábrány a' Budai család birtokába jővén, általok nyeré jelenlegi nevét. Hely szerű elnevezések. — Szőllős kert. — szántó főid; — a' Budai családtól régente szőllőt termő hellyé. — Szilágyi szállás. — szántó föld. — a' Budai családtól régente bizonyos Szilágyi nevezetű egyén által ki béreltetvén; — e' hellyen tanyák építtettek. Szarvas hegy. — szél hordásos hasznavehetetlen domb. A' Buday családnak egyik törzs tagja Buday Péter Bíharmegyei volt szolgabíró egy időben vadászatot tartván; — e' hellyen egy szarvast lövetett; — nevét innen veszi. — Dobsa járó. — a' Szilágyi szállás és Szarvas hegy szomszédságában szántó és kaszálló, régente álló rét; — el nevezését onnan vévé, hogy egy Dobsa nevezetű egyén, többszöri látogatásokat szokván tenni Szilágyinál, mint szomszéd, s' jóbarátjánál, vagy ezen nagy réten egyenes irányban, vagy nagy kerüléssel erdőn keresztül kelletett mennie, s' ezen kerülést tenni nem akarván, így vágatta keresztül magának nagy munkával ezen rétet. — Csík gát. — rét, melyben sok csík találtatott, s' azok könnyebb ki foghatása tekintetéből a' lakosok által a' folyón keresztül töltés készíttetett. — Ludas. — Lapályos rétes, posványos hely régente vad ludak tanyája, nevét innen vévé. — Régi szállás. — Dombos hely, rossz szántó föld, régente tanya. — Itató: — a' régi szállás alatt el vonuló, regulázatlan rét, 325