A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos 5, Honnan népesíttetett? — az első népesítés hogy honnan történt nem tudhatni, az elpusztulás után hosszú ideig lakatlan volt e' hely, 1773-k évben jött a' lakosok egy része Tisza nánáról, azért, mivel ott mint reformáta vallásúakat kényszerítették áttérni a' rCath hitre, 's hogy ezt el nem fogadták, 's hogy fel vett hítöket kínzások, fenyegetések daczára rendületlen meg tartották, — bosszúból őket onnan erő szakosan ki verték, minden vagyonúktól meg fosztatván, — a' rCath hitre, 's hogy ezt el nem fogadták, 's hogy fel vett hítöket kínzások, fenyegetések daczára rendületlen meg tartották, — bosszúból őket onnan erő szakosan ki verték, minden vagyonúktól meg fosztatván, — a' kíssebb rész a' szomszéd Sárrétről, leg több Dancsházáról, Rabéról, Komádiból vándorolt ide. — a' rákóczi forradalom után Tetétlen uj földes urat nyert a' Kóji Komáromy Családban, ki ezen jószágot hűsége jutalmául nyerte, jelenleg Gróf Zichy Lipót bírja. — 6, Mit lehet tudni köztúdomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékekből a' név eredetéről értelméről mind egyik nyelvű hely névre nézve? — „A község közepén álló halom mint fentebb elő adatott az ott táborozó Kuruczokról Kurucz halomnak neveztetett, de vannak még ezen kívül bent a' községben oly helyek, melyek sajátos elnevezéssel bírnak ilyen például 1-ször Galand utcza, el nevezését nyerte egy boltról, melyben kizárólag csak szalagokat árultak. — 2-szor Czígány utcza, hol régebben Czígány Család lakott. — 3-or Pernyés utcza, el nevezését kapta földjének pernyés természetéről. — 4. Hajnal utcza, el nevezését nyerte fekvéséről, mivel a' községnek azon részén van, hol a' hajnal pirja feltetszik az égen. Ércsúcs utcza, elnevezését kapta egy a' szélén folyt, de most kiapadt lapályos értől, fekvése hasonlít egy Csúcshoz. 5-re Kis és Nagy Kandi utcza, ezen utczában hajdanta a' száj hagyomány szerint egy egészen külön vidékről telepedett nép lakott, kik Kandi, fürkésző, és kíváncsi természetűek voltak, innen az elnevezés. A' község határán is találhatók egyes érdekes hely nevek: Szomjú Völgy, fekszik Északról a' Kabai peres nevű puszta, és keletről a' Földesi határ szomszédságában, természeti Sajátsága hogy Sebes Zápor eső alkalmával amily hamar megtelik medre vízzel, ép oly hírtelen magába szívja azt. — Virágos ér, régebben midőn a' víz rólla el nem oszlott, medre számtalan apró külön féle színű virágokkal díszlett. — fekszik a Tetétleni és foldesi határ közt keletre. — Bódán kert hajdan szöllővel beültetett hely most szántó főid, el nevezés egy Bódán nevű embertől nyerte, ki abban az időben ezen kertnek pásztora volt. Halmi szigete régenten egy szenvedélyes pákászt a' hírtelen jövő árvíz ide szorított, 's több napokig itt vesztegelni volt kénytelen — erről az el nevezés; — Gróf Zichy birtoka Ennyi az érdekesebb rész, mit a' helynevek érdekében össze gyűjteni lehetett, melyek többnyire Száj hagyományokon alapúinak. — Kelt Tetétlenen Április 15. 1864. Kurutsó Lajos mk Bíró össze gyüjté Papp Zsigmond mk Jegyző [Újfehértó] Értesítés Szabóles Megye Uj fejértó Mvárossa, 's határára vonatkozólag a hely nevek öszve állitatasa Szempontjából. 1. Uj fejértó mező város fekszik Szabóles Megyei Nádudvari járásában, 's ugyan e járáshoz tartozik bár, de a' Nagy Kallóban — az öszves megye székhelyén — lévő nagy Kallói központi szolgabírói biróság alá tartozó; 's e név alatt egyedül igy neveztetik. 2. Jelenleg a mvárosnak a' neve Uj fejértó — régebben Rácz fejértó, sőt egyesítve Rácz uj fejér tó néven is nevezetett; 's e két szó fordul elő számos helyen — különösen a régi irományokban. — 3. E' községnek a' fentebb emiitetteken kivül más neve tudomásunk szerént nem volt, — 'S hasonlókép ez más kép nem is Íratott. 4. E' község mikori megtelepítéséről teljes 's biztos tudomásunk nincs, hanem hagyományból annyit tudtaunk, hogy e' község ez időben alakíttatott mikor a' Törökök Debreczent birták, 's valóban, szánandó bősz dühökben e vidéken hagyomány szerént 17 falut elpusztítottak. — Ez idő gyanításunk szerént 1660— 1670-ig terjedő idő szakra esik,' igy erre esik az e község határán fekvő, 's ez idö tájban elpúszttított Micske, Bóót és Szegegyháza községek, — jelenleg határai ki egészítő puszták, — el hamvasztása is, melyek maradványából alakult a mai Uj fejér tó mváros — természetesen előbb falu. 5. Népesítetett e község mint fentebb említtetik a törökök által fel dúlt, el égetett Micske Bóót Szegegyháza községek maradványaiból; — s nevét bizonyosan az alatta el terülő mintegy 600. hóidat tevő, Szikes vízü, s így fejér szinü, úgy nevezett Sós tótól nyeré. — 6. E' szikes vagy fejér szinü tótól csak fejér tó vette, 's vehette; Rácz- vagy új fejértó a nevét pedig, 320