A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Tekenős hegy és Fűzfás Kut, — mert egy nagy domb tekenő formájú — innen Tekenős hegy. — létezett e járásban ismeretlen időből egy nagy itató kut, — melly körül később egy gulyás fűz fákat ültetett — innen van fűz fás kut. Vannak még elnevezések Gróf állás egy dombos hely, — e helyen Gróf Aspermont gulyája tanyázott. Telek járás a hajdani Bököny, mellynek itt még kövei is láthatók itt létezett — a föld telekis mint van neve Telek járás Urges ez kaszáló föld, — mellyen igen sok ürge tanyázik. — Bökönybe tartozik még Mitske puszta, — nevét veszi a hajdan itt létezett Mitske nevű falutúl. — Kelt Bököny Juni 2. 1864 Az Elöljárói Helynevek Csege községből, Szabolcs megyéből A tul lapon lévő kérdésekre feleletek 1, -re Szabolcs megye, tiszántúli kerület, Nádudvari Járás, Székhelye Nagy Kalló. 2, -or A községnek jelenleg csak egy neve él, t. i. Csege, s ezen név ösmeretes ország szerte, azonban régibb időkben Csege helyett Czege íratott. 3, -ra Mint fentebbi pontban emlittetik, más neve mint Czege régibb időkben nem volt. 4, -re Az egy házi levéltárak 1749 előttről nem szóllnak a község és egy házi pecsétnyomó 1693 év és 1696 év ben készültek. 5, -re honnani népesitése semmi nemű okmányból kinem tűnik, anyit azonban emlitenek, hogy itten hajdanában Csehek laktak volna. 6, -ra Semmi féle okmány ból vagy hagyomány ból kinem puhatolható 7, -re A község határában lévő helyi nevek pusztika kaszálló. — Mirhosfóld kiszáradt fenek. — Sóskás hát legelő. — Pap tava kiszáradt fenek. — Vas kapu fok kiszáradt fenek s környéke kaszálló a tisza folyó bal partján — Pircs, erdő és rét, — Tölgy ere — mig a tisza balpartján véd gát nem létezett, a tisza áradás ból nyervén tápot, a törgy erdőt keresztül folya, s nevét innen vette, jelen leg ki száradt fenek. — Kettős halom — az árkus ki száradt medréhez közel, melynek fele Debreceni határhoz tartozik. — Varga halom kies szántó föld. — Kecskesi puszta legelő szántó és kaszálló föld, a Debreceni határral mesgyés. — Bocza puszta három szögű legelő, szántó, kaszálló föld. — Cserepes puszta a 304 Debreceni határ mentében. — Daraksa, éhez tartozó legelő. — Sarkad, major. — Dinnyés ér, kiszáradt fenek. Inta, eredete? kiszáradt fenek, — Szilágy, ezelőtt az inta vize körül folyta, s a boldog emlékű Gróf Vay Ábrahám úré volt, s minthogy a jobbágyok ötvenen, hatvanan az ínta parton körül laktak, sokat mondogatta rólla, hogy nékie olyan faluja van, melynek piaczán 1000 szekér széna szokott teremni. — Igely köz. *? fent nevezett Szilágynak egy része, s ezen puszta Sz. Margitai pusztával határos. — Keszeges, emiitett Szilágy ban van, jelen leg kiszáradt fenek. — Sulymos ér ki száradt fenek sulymáról neveztetett. — Hatály fenek, a falu alatt északra, 's nyugotró tiszába szakadt, s a Súlymos érrel összeköttetés ben volt, mig a véd gát nem épült. — Zátony, régenten lapályos tisza meder lehetett, a jelenlegi víz mentesítéssel legelő és kaszálló; megjegyzendő, hogy Csege községe fekszik éppen a tisza bal partján 425 házzal, 2500 lelket számoló lakossággal, kik közzé a tanyai lakosok is számítsák, kizárólagosan reformátusok és izraeliták, régenten nomád nép lehetett, mint hogy jelenlegi szokások is a pásztori életet visztükrözi, körül belő [sic!] határa 32 ezer holdra biztosan számíttatik. Kelt csegén június 5-én 1864. Szathmáry Káról h. jegyző Víg Jósef H bíró PECSÉT [A pecsét körirata: CSEGE HELYSÉG PECSÉTJE 1857] Helynevek Egyek községből, Szabolcs megyéből Kérdő pontok: 1-ső A megyének, járásnak neve, hova a helység tartozik? Szabolcs vármegye Nádudvari járásához — a' Il-ik szakasz Szolga bírói hatósághoz — tartozik; — külön elnevezéssel nem bír. 2. A községnek hányféle neve él most; melyik neve bir csak helybeli elterjedéssel, melyik ismeretes országszerte; 2-ra E' községnek egyetlen neve „Egyek" él most, és élt mindenkor, 's e' névről ösmeretes mind a' környéken, valamint országszerte. 3. Volt e' hajdan a' községnek más elnevezése? Vagy csak tán különfélekép Íratott a' mostani helynév? 3-ra Nem volt más elnevezése, 's mindenkor Egyeknek íratott. 4. A' község mikor emlittetik legkorábban? Van Egyek községnek egy 1786-ik évben kezdődött, 's több következő éveken át folytatott,