A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában onnan nyerhette, mivel az egész helyiség Vizenyős, Motsáros, posványos helyen fekszik, — határos keletről a' Tisza folyam, északról Zsúrk Község határával. Ragyás domb. — Mintegy 200— holdból álló, veres homokos szántó föld egy tagban Gróf Forgács család birtokában, — van ezen föld terület alantabb fekvő részén két vizes kotyor, — mellynek eggyike Ragyás, másika Nyirjes kotyor néven neveztetik. — Miről neveztethetik Nyirjes kotyornak biztosan nem tudatik. Ragyás kotyornak, 's kotyorról Ragyás dómnak mondattatik pedig azért, — mivel ezen emiitett kotyorban, a' vízen, és víz szélein felül emelkedő Zsombékok úgy tűnnek fel a' néző szeme előtt, — mint a' sima arczon meg rongált himlő után a ragya. — határos északról a' Zsurki határral, Keletről a' Zselyén erdő, — délről T. Sztmárton Község — és a' nap nyugotí oldalról, — a' Zsúrkról Szentmártonba vezető tér vonallal. Kelt T. Sztmárton Május 21 864. Barna István mk -Jegyző Mónus János bíró Mónus János 80 éves öreg Eszenyi János 70 éves íntze János 72 éves Jegyzés: T. Sztmárton Község utszái elnevezésére vonatkozólag. — 1. Malom uttza, malom útszának neveztetik azért, mert ezen útszán van a' kettős száraz malom. 2. Tó sor uttza, Tó sor útszának neveztetik azért, — mert a' Tisza partról, ezen útszán nyúlik végig majd nem a' falu középre egy nagy vizes tó. — 3. Felső sor uttza, — felső sornak neveztetik azért, mert a' többi uttzáknál és házaknál emelkedettebb dombon van helyezve. 4. Új vég uttza, — Új vég uttzának neveztetik azért, — mert a' többieknél, — utóbb építtetett 's keletkezett. — 5. Templom alatti uttza, — annak neveztetik azért, mert a' Templomot 's tornyot magán tartó Nagy homok domb aljába van fészkelve, mint össze is 7 házzal. Kelt mint fent [Tornyospálca] Helynév gyűjtése 1. Tornyos Pálcza Község fekszik Szabóles megyéban — N. Váradi Kerület — Kis Várdai járásban — Szék hely N. Kalló városa. A' nevezett község 203 paraszt házból áll 1220 szorgalmatos lakosok vannak — ezek közül 650 Ref. 405 Gkathol. és 55 Izraelita. Egy útszája van — Szép tornyú Ref. 's Gkatholica Ima ház van — lakik itt Két Lelkész —, van itt Msgs Gr. Forgács Kálmán Úrnak Egy szez gyára is — Vidéke kies — Keletnél 's délnél erdőséggel van körül véve — Egy szállúl 114 holdnyi dézsmás Szöllövel bir — az 1859-k évben birtok rendezés meg történt — a' lakoság 48 1/2 úrbéres telket az az 2675 holdnyi szántó földet — 97 hóid erdőt —, 196 holdnyi legelöt — nyert — van itt 79. úrbéres zsellér — a tagosítás alkalmával mindenik 2 vékás szántó — és 1. vékás erdő földet nyert — a lakosok szorgalmatosuk — mezei gazdaságból élnek — A. Tornyos Pálczahoz tartozik Uj falu puszta — Msgs Gróf Kálmán Úr birtoka — Cselédjei laknak ott — erdőségben juhok 's sertések legeltetnek ottan 2. A. Községnek soha más nevét senki sem emlékszik — mindég azon a' néven neveztetett. 3-adik Tornyos Pálcza község azon a' néven neveztetett — régi emberek beszélik — 4- edik Miszerént Kuruczok idejében már t. Pálcza — már fen állott, — 5-ödik pontra A' régi éltes olvasott emberek állitások szerént hogy tornyos Pálczán még Árpád idejében Scithaiból származott Magyarok telepedtek volna, — bizonyítja a jelenlegi Reformátusok temploma, hogy azt a' Bolgárok, illetőleg Csehek építetek volna Zalán uralkodása alatt — melly templomot Reformatio idejében — Rcatholicusoktol Reformátusok foglalták el — most is bírják — hogy magyarok t. Pálczán régtől ólta laknak — bizonságot teszen Gonda Istvánnál lévő Nemesi levele — hogy 163 I-k évben Il-ik Ferdinand Magyar Király alatt egy Gonda Balázs nemességet nyert s három fiának — jános — Mátyás, 's Stephán-nak által adta — AT. Pálczán létező Gkatholicusok — Mária Theresia idejében le telepedtek le — hajdán Bárcsy nevű Uraság jobbágyoknak fogadta — őköt. Görög Catholicusok Sárosból — Zemplén megyéből származtak ide — beszélnek magyarul 's totúl — Zsidók itten valami 55-ik éve már hogy ösmertetnek 6-ik pontra A' Község eredetéről nem lehet tudni semmit. 7-ik pontra Tornyos Pálcza községet illető az 1859-ik évben tagosítás által nyert Mező 2675 hólnyi szántó földekből áll — homokos sovány földjei vannak — három Calcatúrában — Nevezetes a dűlök: a Kert alja — I-ső osztályú— b) Zöld lászló dülö — I. és II. osztályú, víz járja. c) Nyirjes Kotyor dülö — I. II. oszt. d) Uj falusi út dülö — I. II. III. oszt. A Nyires Kotyoron keresztül Egy Kanális a- határon végik délről éjszaknak — Mándoki határig falon keresztül húzatott e) Sós hegy dülö — sovány homnokos II. III. oszt. f) Jéki út dülö I. II. III. oszt. g) Litkei határ dülö — ua. h) Nádas hegy dülö — II. III. oszt. 295