A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Mint volt Földes úr 's eggyetlen 's legnagyobb birtokos Gróf Forgács Kálmán úr, ki maga Kemenczi Grófi Kastélyában lakik, — itt helyben csak Tisztjei által vezettetvén a' gazdálkodásra. — Szentmárton lakossága általában föld mivelésbol él, 's a szegényebbjei pedig napszámból, — marha tenyésztése kivált ha az ido járás kedvező nem foglalhat utolsó helyet, — A határ területe m. e. 3300. — hóid, — nagyobb részint egyenes sik földek. — hellyel hellyel pedig jelesül az Eperjeske felé fekvő határ szélen emelkedik silány homok dombokkal, — melly im ma holnap, csak kiváló szorgalom 's folytonos trágyázás mellett lehet csak termesztésre haszonveheto. — Egyéb iránt földje általában meg termi rendes müvelés, és javitás mellett a' gabonát, tengerit, Kromplit, — ez alantabb fekvő vizenyős helyeken pedig, — a' Zabot, árpát és kölest is, — búzát csak igen kis részben terem, — s azon ritka helyen is, hol meg termi, bo trágyázás mellett teremtheti meg. 6. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, — Íratott vagy nyomtatott emlékekből a név eredetéről, mind eggyik nyelvű helynévre nézve? E' község nevének mitől, miről, és honnani származása arról e' közönség sem köztudomásból, sem hagyományból, — úgy szinte nyomtatott emlékek hiánya miatt is, semmi bizonyos fel világositást nem adhat. 7. A' Község határában elo forduló többi topographiai nevek, u. m. Eszterna, a határ észak nyugati részében, Zsúrki határtól szomszédoltatva, — egyenetlen homok szántó fold. — Ezen dülo az ott mellette lévő Eszterna nevezetű nagy tótól származtatik. Székely homoka, — szinte azon a' részen, — hegyes völgyes tölgy erdő egy részben vizenyős szántó föld,. Zsúrk Község határával szomszédos. — Ezen dülo elnevezését honnan és miről veszi, nem tudatik. — Gombódás fa, Fejér kút, erdő rész — a' falutól nyugotra Bezdéd fele menve, — mind kettő Liget erdő név alatt ösmeretes, — egyenes erdős fold. — Gróf Forgács Család tulajdona, — gombódás fa nevezetét onnan veszi, — hogy előbbi időkben egy asszony a' kapásoknak gombódát vitt enni, — 's meg állapodván egy fa alatt ki találta dönteni. — Fejér kútnak nevezterol pedig azért, — mert midőn ezen helyen kutatt ástak, ásás után nagyon fejér föld jött ki, illetőleg hányatott ki a' gödörből. — Nagyrét, egy nagy lapos puszta hely az előbb emiitett erdő közt, — ki nyúlik a Bezdédi határ fele, Gróf Forgács tulajdonához tartozik, — nevezetét onnan veszi, mivel nagy vizzel telt lapos hely. — Vincze liget: erdő része ugyan csak az előbbinek szomszédságában, — Gróf Forgács tulajdonához tartozik, — elnevezését, mint beszélik, valami Vincze nevű embertol veszi. Mátyás gaz: Erdő rész homok földön, nyugot felé Bezdéd, délről az Eperjeskei határral határos, — Gróf Forgács családé, Mátyás gaz nevezetét honnan veszi nem tudatik, — ennek egy része szántó föld. — Vakmezo: egy nagy lapos, és homokos hely, délfele az Eperjeskei határ mentében, — Grófi birtok, — vakmezonek lett elnevezéséről biztos adat nem nyújtható. — Kerek fertés; nagy kerektó, — általában ezen néven nevezett dülobeli föld rész, — néhol lapos vizes, — nagy részben pedig homokos szántó föld. Gr. Forgács család tulajdona, — nevezetét az emiitett nagy Kerek tótól veszi. Vargestán hegy: homokos hegyes Szántó föld, — délről az Eperjeskei határral, — északról a Liget erdővel határos, — Úrbéres gazdák földje, — nem igen termékeny föld. Vargestán hegynek lett elnevezését honnan veszi nem tudatik. Szén égető: Silány homok hegy van benne alantasabban fekvő rész is, — általában szántó földnek használtatik, — mely azonban nem igen termékeny, — Egy részben Papi, Tanitói, és Jegyzői birtok — más nagyobb részben pedig a' lakosság tulajdonát képezi. — Ezen dülö éppen a' falu tövében a' dél nyugoti oldalon, északtól dél felé húzódik végig. Ezen elnevezését szénégető honnan vette, nem tudatik. Biczó hegy — Hosszú hegy: mind kettő magasra emelkedett, 's alig mászható 's munkálható nagy homok dombokból áll, — általában szántó földnek használtatik, az 1860-ik évben e' határra nézve létre jött tagositás alkalmával a' lakosság birtokába jutott, — ezen két dűlő határos északról magával a' faluval, — délről pedig Eperjeske Község határával, — Biczó hegy és Hosszú hegy nevezetét honnan vette — nem tudatik. — Hosszú hegy onnan ered, mivel hossza elnyúló magas homok hegy. Puszta tó: egy, — kivált vizesebb esztendőkben, puszta hig vizböl álló tó lévén, nevét is innen veszi, viz elapadáskor, illetőleg szárazabb esztendőkben kaszállásra használtatik, — alant fekvő hely, a' lakosok tulajdonához tartozik, — határos délről — a' Sztmártonból Eperjeske fele vezető közlekedési útvo-naltól balra az Eperjeskei határral, — észak nyugotról a' fentebb nevezett Biczó hegy dűlővel. — Horgastó: alantasán fekvő hely, — egy kissebb részben homokos szántó föld, egy nagyobb részben pedig kaszálló, — gyakor esetben azonban szorongató körülmények között — marha legeltetésre használtatik, — a' lakosság illetőleg Úrbéresek tulajdona — nevezetét ezen dűlő onnan veszi, — mivel az ebben létező nagy tó ollyan horgas alakú és fordulatú tavat mutat és ábrázol. — 293