A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Szántó föld, húnyoros düllő Szántó földek, ér oldal Községi legelő. Anartsról Karászba vezető posta út megyei Kanálisak el látva, a Karászba vezető posta úton egy jó karban el látott hiddal a Kanális a fent említett húnyorost keresztül vágja, az Ajaki határon keresztül megy a Kis várdai rétre a viz, a Karászi nagy tóból, ezek a fent említett heljek határos nyugottról az ajaki határral, — Délről a Gyúlaházi határral, Szardó Bereg düllő, Szántó föld, Anartsról Gyula házára vezető út jobb kézrűl, bal kézrűl Csobod, és hosszú, nagy Kari düllő, Szántó föld, meljbe létezik egy kis haszon Egy kis haszon vehetetlen motsáros rét, meljnek neve Szállás rétje, -jó Kút begy Szántó föld, viz álló motsár, — Csobod erdő helj; irtás most Szántó föld, ezen találtatik Kalodás hegy, Dús kert, Batski hegy, — Nagy Kari düllő melyben létezik egy tó, Lénártó nevű, és úgy nevezett Kertek, Baki Szoros egy kis tóval ezen fent nevezett heljek Szomszédok Délről Gyulaháza, nap keletről Bakai határral, — Cseresznyés meljet Anartsról Bakára vezető Út vág két felé, Ákátzfa ültetéssel jobb és bal kéz felőli Szépen díszlik, — Következik Aranyos hegy düllő és Ligeti düllő, Szántó földek, melj régente erdő volt, Anartsról Lövőre vezető Úton jobb kéz felőli, Szomszédos nap keletről a Bakai határral, — Bal kézről létezik egy tó, meljnek neve kerek tó, — Szántó földek Rozs föld, nagy irtás melj régente erdő volt, Következik Kintses. Kerekdék gaz erdők az úgy nevezett fertővel egy nagy hasztalan tó, — a fertő dűllőbe létezik Szántó föld a több apró tavak, Göntz hegy meljet Anartsról a papra vezető úton bal bal kéz felől létezik Gyertyános düllő melybe találkozik egy nap lakos Onótos nevű és hét hóid hátulja erdő helj, most Szántó föld, — Szomszédos keletről a papi Északról a Kis Várdai határokkal, — Anartsról Kis Várdába vezető posta úton mind két Oldalról jobbról és balról eperfa ültetések díszlik, találtatik Júh úsztató düllő, Szántó föld, — veres haraszt, Asztas közé, melj régente erdő volt, most Szántó föld meljben létezik Meljben létezik 8 holdnyi vágás gaz, melj tilalmas, — Szomszédos Északról Kis várdai határral, Bal kézről a Kis várdába vezető úton vagy út mellett poros hegy düllő Szántó föld hintós hegy, Bagos hegy, Kis hegy alja poros hegy egy nagy haszonvehetetlen tó az úgy nevezett vári 'tó és egy égett rét nevű kaszállóval Szomszédos, Északról Kis Várdai nap nyúgotról az Ajaki határral, — van a falú végén jobb kézrűl egy Szőllő hegy meljnek tetején létezik egy Kis Téglából készült ház, van ugyan ott egy Szép kis erdőtske meljnek neve Csere Kelt Anartson, - Április 18-án 1864 Takáts Balázs Jegyző Takáts Károly bíró 264 Helynevek Ágtelek községből, Szabóles megyéből. Ágtelek községéből Szabóles megyéből, meg kivánt adatt gyűjtemények 1-ör Ágtelek fekszik Szabóles megyének, Bereg és Ungmegye közé, benyúlló ék forma Szögletén, a latorca bal: a Tisza jobb partján; a szomszéd Dobronyokkal 's több más falvakkal úgy nevezett Erdő kőzőn. Nagy Váradi kerület, Kis Várdai Szolga birói járásban a közel múlt 12 évek alatt Bereg megyéhez volt csatolva 1861-től örvend ismét vissza helyhezésének. 2-or a községnek sem helyben sem vidéken más ismeretes neve nints emlékezett hogy a községnek más elnevezett neve lett volna, az említetten kívül, íratott pedig Ágh teleknek most egyszerűleg Ágtelek, nyelve vallása magyar — 4-er Hogy mikor említtetik a község leg korábban, arról bizonyos adattal nem szolgálhatunk, tsak is azzal hogy van a község birtokában egy Erdő levél a mely 1780-ba kelt 's benne az íratik az akkori földes úrtól, hogy ember emlékezetett meg haladó időktől birtokában volt a község azon erdőnek, Anya könyve is 1780-től kezdődik 5-or — Hogy honnan népesítetett a község, arról apáink elő adásuk után azt mondhatjuk, hogy Eszenyből a szomszéd községből, mint a melynek határához tartozott, ennek következtében 6-or — a név eredetéről azt mondhatni, hogy azért neveztetik Ágteleknek, mert ágazatja volt Eszenynek, mint egy ág nyúllik ide Bereg és Ung megye közé — 7-er a község határában elő forduló nevek pedig kővetkezők, — Egreske vizes agyagos lapájos Szántó főid — Gorg düllő leg magasb fekvésű Szántó föld a határban, Zsaró Szántó főid — Czinke rétre járó és Petkecz kaszállóval vegyes Szántó főid — Kék virágos sz. föld — továbbá kaszáló — Patsadék rét hason nevű patakkal, ólas szög rét Remetz közi rét, azon nevű patakkal körül vett sziget, Veres szög és Geötsi Szállás — hol a régiek állítása szerint Ezen helyen a Geötsiek a Tatárok elől menedéket találtak. Szőktse rét. Túl a tó falu vége alatt fekvő tő melyneki rét Paszika rét Láz rét lapos vizenyős, hosszú gorond lapossal környezve, továbbá Dimicső Erdő, kerepetz a latortzából elő fojótskával, motza és Sáros patak fúvaska Nádas, és hosszú Éger Égresekkel, Dímítső, Jakab és Bernát tavával, kis szálas. és mély ér erekkel és ezek közt levő szögek nevei. Széles Szög. Mély ér szög. Bika szög. hosszú szög — Tó alya az anya lapís tóval. Remetz fő Csákányos patakjával. Latortza hát erdő Vidra laposságai és Uh patakkal, lehi szög és az