A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos 6

0r Rózsák pedig onnan veszi eredetét, mert ez Lóránti Zsuzsanna Károly nevű birtoka volt és Károly Lórántaí Zsuzsannát mindég rózsámnak nevezte, tehát a Rózsást puszta onnan veszi Rózsa nevét, — mely birtokot Károly a községnek ajándékozta. — 7

er A Rom Katholikus anya szent egyház épitése alkalmával midőn az alapját ásták, találtak vas ingeket, pánczélokat, sisakokat, dárdákat, melyek a jelenlegi Grófi család régiségi kincs tárába vitettek, s ottan léteznek, tehát ez azt tanúsítja, — miszerint hol most a község ál a régi időkbe harcz mező lehetett. 8

or A Község többi nevezetességérül bővebb tudomást lehetne szerezni. Sáros Patakon a Herczegi várba létező Könyv tárba. — mert ezen javak az akkori várnak urához tartoztak. Az Rákóczi, hogy ez való az is igazolja mert őr Borsós István szép atya Rákóczi katonája volt, ő pedig járta az ur dolgát Patakra 63 évekéi 9

er Pénzes vermet azért nevezik pénzes veremnek, mert török harcz alkalmával a Magyar tábor ottan volt, és a hogy a Török közeledett azt alítja hogy onnan veszi eredetét. Ezel bezárva ebbéli sorainkat. — Kelt Ó Vencselön Máj 12-én 864-ik Általam Hauer M Kiatták Dobos István Közjegyző mk k X v 74 év köz lakos k X v fö hites, s k biro. Ad 393/865 Az Ó-Új-Vencselöi határban lévő dűlők elnevezései és azok jelentőségei. Szilaskut dűlő: — Rákóczy György és Lórántfy Zsuzsanna asszony ezen a helyen, mely igen lapajos, — sietségükben hirtelen szilajon kutat ástak, vagyis ásattak. — mely kút most is áll, és ezen dűlő nevét is onnét nyerte. — Kolokányos dűlő. Vizenyős hely nevezetét onnét vette mert most is igen sok kolokány, vagy hinár terem benne. — Dombos és Sátorhomoka dűlő. Dombos nevezetét dombos fekvésétől nyerte, Sátor nevezetét pedig vette onnan, mert Rákóczy György népei itt vontak sátort — s táboroztak kevés ideig. — Szeles, Ujontó, fás völgy, Cserejáró. — Szeles nevezetét vette szélhordásos minőségetői, Ujontó nevezetét vette még a tatárok elöli bujdokláskori ujongatásoktól, kis csel szavakkal a Fás völgyben — mely akkor még erdőség volt — elrejtőzött magyarokat ki csalogatták. Cserejáró nevezete onnan van hogy azon hely is ottan erdőség lévén, oda fáért jártak. 260 Nagy aszó. Lapos hely, völgy, körül véve dombokkal, hol a szó nagyon hangzik. — Pénzes verem dűlő. Magaslat, mély vágásokkal, hová az ezek elöllí zavaros időkben az ellen elöl menekülök pénzeiket rejtek, néha most is találtatik ottan pénz. — Karcsa, Taskó ere dűlő Víz állás, nevét onnan vette mert ezen eret egy Taskó nevű Molnár ásatta hajdan, Harcsa vagy Karcsa nevét onnan nyerte mert vízében sok harcsa és más halak találtatnak. Szarvas erdő dűlő. Erdőség, nevét szarv alakú fekvésétől vette. — Béres ere dűlő. Kaszáló, nevét hajdani birtokosaitól vette, kik Béres nevezetűek voltak, kik ezen eret is ásatták. Érhát dűlő v. Malomere — hajdan malom volt e he-lyen mely mellett egy kis magaslat van azért hívják hátnak. Lompér — sáros lompos zug, hol most is igen lomposan hajthat át az arra járó. — Vonózug - v. Sáros, lapályos, gyékényes hely, hol még teher nélküli utazókat is vontatni kell. Keszeg Zug dűlő. — Nagy rét a Tiszából szakadva. — hol most is különösen keszeg halak halászata gyakoroltatík. — Keskeny és Gergely ere dűlő. — Tisza parti rét volt hajdan, — keskeny nevezetét összeszorított igen keskenyen fekvő erdőjétől vette. — Gergely ere pedig hajdani tulajdonosától vette, kik családi néven Gergelyeknek nevezetettek és a kik ezen eret ásatták is. — Szílas dűlő. — Hajdan itten igen sok szilva fák, — szilvások voltak, — az is történelmileg indokolható, hogy Rákóczy György és csapatjai innen szilajon az az hamarjába s lelkesülve távoztak. Halomér szeg dűlő. — Kaszáló rétek, — hajdan, mint tudva van, itten kompon malom létezett. — Ó-Vencsellő November 25. 1865. Német Ferentz biró Horváth Pál Jegyző