A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Kelt T. Kenézen 1864-ík év Május 11-én Beretz János fő bíró Hornyák Mihály jegyző [Tardos] Szabóles megye Dadái Szolgabírói járás Kebelébe tartozó Tardos Köz ség eredetének és jelenlegi állásának leírása A Község hely neve el nevezése, sem írott emlékekből sem hagyományból ki puhatolható nem lévén, csak annyi emlék él a népek között hogy hajdan egy kiszolgált kapitány bírta, midőn még népetlen volt, egyedül egy Korcsma és egy Állás volt azon helyen hol most a falu fekszik, de hogy ki által és honnan népesíttetett és honnan telepíttetett felölle semmi sem tudatik. A Község határán elnevezések ezek. Sóska part, Danczka, Homok hát, Kanahán, Barát sziget, Kis rét, Kolokányos és Karakó nevű legelő melly a tísza árja által boríttatík gyakran, — a Községben bent a Czigány part melly hajdan temetkezési helyül használtatott, mivel hólt maradványok hányatnak belőlle ki. — Kelet és déli oldalán kanyarok a Tisza; több nevezetességek sem hagyományokból ki nem puhatoltathatnak. Melly Helynév leírásunk mellett tisztelettel maradtunk Tardoson Május 16. 1864 Sándor János biró Lakatos József Jegyző [Tímár] Hely nevek eránti gyűjtések. 1. Szabolcs Megye Dadái járásban fekszik Timár község. 2. E' községnek egyedüli elnevezése, más neve sem vidéken sem országosan nints. 3. Mikor említetik leg korábban nem tudatik — csak hogy szájról szájra való hagyomány azon tudomány van a nép között, hogy e helyen hol a község most is fekszik a tisza környezetébe tímárok telepedtek meg — innen tartotta meg nevét, pecsétjének kör iratán 1773 van — de az előtt volt e más pecsét nyomója — és melly időtől azt homány fedi. 5-ör Honnan népesíttetett — arról nincs tudomás nínts — de a lakosság nagy része Görög Cath — azon hiten levő Egyháza lelkésze és külön tanítója van — a lakosság közt egyedül magyar nyelv divatozik. 6. A' község határában előforduló 254 topographiai nevek: Szabolcs felöl a tiszát északnak hagyva van a Morotva legelő — mellyen keresztül jutva hajdan folyását több helyeken változtatva holt tiszakaX hagyott maga után — innen Viseli e nevet morotva vagy a Szláv Szótól mondva —, továbbá északi oldalon menve botos Zug — itt a tiszán átmenve Luka tó környéke péterke — bika rét és hörczörét — neveiket honnan vették nem tudatik, itt délnek fordulva van a kecske Vásár kaszálló a nép rege szerint hajdanság mrá Sok Kecskét tartott — ezt mind erdős bokros terén itt legeltette — egy éjjel a farkasok közzűlök Sokat ki öltt — mit a nép kecske vásárnak nevezvén tartotta meg e nevet, Szilvás erdö-hát honnan vették neveiket nem tudatik, — Méhesek — e kaszállón hajdan nagy Méhészetet gyakorolván tartotta meg e nevezetét bagolyzug mint tisza fordulások közzé berejtődzött nagy erdő tér a baglyok nagy tanyát tartottak ben ne ragatt a név, most puszta kaszálló, malomzug Kincstári uradalmi erdő hajdan közzelebb kivágatott — a foka közzé szoríttatva malomforma alakott bír — tartja a nevet malomzúg — godolya és pap szúg a tiszán innen, a falú alatt posványos legelök — elnevezéseiket honnan kölcsönözték nem tudatik. — délről Rakamazi határ felöl Aranyos Szántóföld honnan neveztetik nem tudatik — fekvésénél és jövedelmezésénél fogva alig érdemli ezt a nevezetet, tovább keletnek fordulva van a Száraz erdő völgy — az kivágatván, most is mint legelő tartja a nevezetet, — tovább mélly údon part, hosszú dombon fekvő Szántóföld — alatta mélly út a honnan nevét Viseli, — aztán Gávai út Szántóföld, Rakamazról Gáva felé menve az utat ketté vágja — innen Viseli e nevet Gávai út düllö, — Vas kapusi út düllő, hajdan Balsától Az úgy nevezett Nagy falusi határban lévő Vas kapu kortsmához és Szöllöhöz vezet egy út — melly már el enyészett — e dűlőt ketté Vágta — nevezödik Vas kapusi útnak. — Búlyi út düllő Rakamazról Búllyra Vezető út ketté vágja, nevezödik Búlyi út düllőnek. — Határszélben rakottyás düllö — hajdan rakottyás tér részek voltak benne, most homokos szántóföld tartja e nevet — kaszállóját e községnek kígyózó alakba Vágja ketté a tisza, hol annak idejében kecsegét, potykát, csukát, Szárcsát halásznak. Megegyenesítés tekintetéből a Magas kormány 1861. 1862. 1863-ik években nagy átmeczésekkel való meg kurtítását, de azonban ez még kellőleg meg nem mélyedvén száraz időben kiszárad — a víz kiemelkedésekor Sebes folyása van Mgtos a magas kormány az ínséges nép szüksége enyhítésére átmeczéseknek mind mélyítését mind az élesbitését be vette — hol az ínséges községekből több ezerekre menő nép dolgozik — itt valamint a szomszédbeli községek tisza átmeczésén