A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Ki adta Tóth György mk Jegyző Laskay Antal fő bíró hites Osváth János hites Laskay László (SIGIL POS RÁD) PECSÉT fSényőJ Az adat gyűjtés Kérdő pontjaira felelet: lső pontra Sényő helység — Szabolcs megye Dadái Járásához tartozik. 2-or A' községnek csak ez az egy neve él. 3.) Más elnevezése nem volt. 4.) Hogy a' község mikor emlittetik leg korábban: 5.) Hogy honnan népesittetett, és végre 6.) Mit lehet tudni a' név eredetéről — ezen három pontokra sem köztudomásból, sem hagyományból, sem írott vagy nyomtatott emlékekből/ (: ezek 's illyenek tellyességgel nem a [pecsét takarja] atvák:) tudni semmit sem lehet. — 7.) A Község három fordulóra volt osztva, amellyek a' múlt 1863. évben bevégzett tagosítással megszűntek: a' határ béli dűlők Nevei: Csónak rét, Gecse, Bakó, Kert Kút, Sugoró, Krajczáros, Anótor, Ujj osztás, Szil fa, Szeder fa, Kásás hegy, Lógató hegy, Középső, Délre járó, Ripucz alja, Keskeny, Astas, Albika rét, Hosszuszer, Tetveshegy, Ujj fold, Kosár völgy, Juverem; - határ béli homok hegyek — miért neveztetik így semmi nyoma sincsen, — nem is hányt, hanem természetes szinte magas homok hegy, Krajczáros hegy, Sugoró, Anótor, Vontatóhegy, Lógató hegy, ennek allyába Vér völgy (: erről sem tudni semmit:) Kásás hegy, Lógató hegy, Szederfa, Dajkahegy, Lengyel hegy, Péntek hegy Szöllövel be ültetgve, Kerektó hegy szöllövel be ültetve, Kis ugró, Nagy ugró, Kincses hegy, erről él a' nép nyelvén még most is, hogy a Tatárok elől szabadulni kivánó Debreczeni lakosok kincseikkel ide mint rengeteg erdőségbe menekültek 's itt kincseiket elásták mikor történt nem tudatik. — határ béli Kaszállók: Daru és Dánkó: — határ béli legelő Szik: — határ béli tavak: Nagy rét, Ripucz, Törsökös, Kerektó, Sós tó, Fekete tó, Kovács tó. Mind ezen itt megnevezett tárgyak Sányő Községgel Északról Bogdány Mező város, Keletről Téth, Nyugatról Túra, Délről Napkor, Délkeletről Apagy Községek szomszéd határai szomszédságokba fekszenek. Kelt Sényön Arill hó 26-án 1864 Szűcs Jósef mk Jegyző. 250 Boros György főbiró Haraszti Mihály hites Horváth János hites ifj: Tőkési Mihály hites Böszörményi Jósef hites és több idősebb köz lakosok PECSÉT [Szabolcs] — Hely név Szabólts Község: keletről Balsa, nyúgotról Timár Községekkel határosok, fekszik Szabólts vmegyében, Szbirói járás Dadái, Megye háza van N.Kállóban — Keresked várossá leg közelebb Nyiregy háza 3. mért föld távolságra esik — ezen község fekszik a' tisza fojó partján. Tokaj város egy mértföldre esik szinte a' tisza parton. — hires szöllö hegye és jó boráról ösméretes Szabólts, vagy a' régi irás szerint Zabólch, mikor Árpád Szerentsen táborozott 892. esztendőben, ezt a' Zabólchot küldötte Tosú és Túhútom nevű vezérekkel eggyütt a' Bihari Herczeg Menomorút ellen, mihelyt ezen három vezérek a' tiszán által érkeztek, minden ott lakó népek meg hódoltak nekiek, Szabólts fele jővén meg kémlelve a' fekvést köz akarattal egy nagy föld várat hányatott Zabólch a' tisza mellett, mellyet a' maga nevéről Zabólcsnak nevezett, innét menve két fele osztották a' három vezérek a' sereget — eggyik részét Zabólch és Tasú a' számos fele vették útjukat és Szathmáron meg verték Menomorút Katonáit — Ez a' föld vár jelenbe is fen áll ezen vártól vette nevét Szabólts megye. — Ezt a' várat sokszor meg látogaták hajdan a' Királyok 's az országok fö rendéi. Szent László Király ott tartott 1092-ik esztendőben egy Diétát vagy Zsinatot, melyben sok Ekklésiai és külső rendeleteket tétetett, itt hozták a poena talionis törvényt, és itt tiltották meg az ünnap napokon vadászatot. — Ezen város már ma egésszen el pusztult, a' Város helyére pedig egy nyomorult kis falú ült. — Ettől a' Szabóltstól származott a' Csáki nagy famillia, mely hazánkba az ö idejétől fogva szakadatlanaúl virágzó állapotba van, e mai napig mind érdemeire mind gazdagságára nézve — lásd Magyar ország polgári Lexicona, 1803. A' XIVik század végén készítette Budai Ferendz Szováthi Ref: Lelkész, ki adta Budai Esaiás Debreczenyi Tanár — A mai pedig a' Zabólch Szabóltsi várat illeti az most is magasságába áll óvalis formájú, volt rajta négy kapu, kelet, nyúgott dél és Észak fele, öszve todott vastag tölgy fákra hányott föld tömeg, tsak közép belső területébe laktak, — külső és belső területére mérnöki fel mérés szerint 40. holdat tett, középé-