A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Műemlékvédelem - Balázsik Tamás: A beregdaróci református templom

Balázsik Tamás 8. kép A beregdaróci református templom hosszmetszete (Szekér György rajza) Abb. 8 Reformierte Kirche von Beregdaróc, Längsschnitt (Zeichnung: György Szekér) csúcsos talpú pajzsokkal díszített bordaindítások és zárókövek (15. kép) kölcsönöztek igazán reprezentatív karaktert. Épülettagozatokon ezek elhelyezésére a területről korábbi példákként a nagyberegi református templom 1407-ben épült szentélyében, az oltár feletti zárókövön lévő és a munkácsi Szent Márton templom szentélyének bordacsomópontjain lévő pajzsok idézhetők. A később gyakorivá váló díszítőelem szintén csúcsos talpú változata tűnik fel a kölesei ref. templom egykor háló- vagy csillagboltozatos szentélyének bordaindításain is. A hálóboltozatos szentélyű vámosoroszi ref. és a jánkmajtisi rk. templom boltozatára faragott címerpajzsok egyszerűbbek. A sárkánnyal körülvett ékmotívumos pajzsú zárókő alapján a Báthoriak 1462-es birtokmegerősítését követően épített vámosoroszi templom boltindításain lévőkön 214 a középkori(?) festés is megmaradt (GERGELYFFYTOMBOR-GILYÉN 1986. 326.). A konzolok pajzsainak Darócon látható elhelyezéséhez legjobb párhuzamként azonban a hejcei rk. templom szentélyében lévő hálóboltozat pártázat nélküli indításai idézhetők. A faragottkő-tagozatok anyaga nem egységes. Kovács István megfigyelései szerint keményebb, szürkés kőből, a Daróctól 8 km-re lévő Barabás mellett bányászott andezittufából faragták a szentélyablakok bélleteit, a szerkezetileg fontos, bizonyára nagyobb teher hordására tervezett pajzsos konzolokat, a lábazati párkány egyes elemeit és a sarokarmiro-zásokat. Viszont könnyű, fehér, jól faragható riolittufából készültek az egyirányú bordaindítások, a boltozat mintegy 25 folyóméternyi anyaga, a zárókövek, a süvegfalazat, a pasztofórium, az említett kisarchitektúra,